Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

sebb szabályozása".346 A múltbélihez képest tehát alaposan megváltozott a helyzet annyiban is, hogy a szakmai törvény előkészítését most már nem akarták az Országos Levéltárra bízni.

1949. október 11-én — a belügyminiszter egyetértésével — meg is jelent a levéltárak országos főfelügyelője feladatkörének szabályozásáról szóló 160- L-l/1949. VKM rendelet, az Elnöki Tanács pedig főfelügyelővé nevezte ki Mérei Gyula országos levéltámokot. Méreit a rendelet szerint egy mellette szervezett külön hivatal segítette volna a munkában, de ezt végül nem hozták létre, így a számára székhelyet is biztosító Országos Levéltárban dolgozók munkáját vette igénybe feladatai ellátása során. A rendelet alapján számos teendő hárult a főfelügyelőre, legfontosabb feladata azonban az új levéltári törvény, illetve törvényerejű rendelet előkészítése és a főfelügyelőség helyett felállítandó központi levéltári hatóság megszervezése lett.347

Mint azt már említettük, az Országos Levéltár 1948-ban javaslatot dolgozott ki a levéltámokképzéssel kapcsolatban,348 ezt azonban félredobták. A Tudományos Tanács mellett szervezett történész aktíva Lederer Emma kezdeményezésére tett javaslatot 1949 márciusában egy hat hetes, negyedéves történész hallgatók számára szervezett nyári levéltárosképző tanfolyam elindítására, valamint levéltáros szakképzés létesítésére a budapesti egyetem bölcsészkarán. Utóbbi tantervét Lederer Emma alkotta meg. Ez alapján a minisztérium elrendelte a levéltáros szak létrehozását, majd 1949 őszén meg is kezdődött a képzés alapvizsgázott történelem szakos tanárjelöltek számára. A Lederer és Borsa Iván által szervezett hat hetes tanfolyam végzett hallgatói 1949 őszén az Országos Levéltárba kerültek gyakornoki munkára.349

1949 végén felszámolták a Klebelsberg Kuno által megalkotott, Hó- man Bálint által megújított közös közgyűjteményi szervezeti konstrukciót, a Magyar Nemzeti Múzeumot. Erről az 1949. november 16-án kihirdetett 1949. évi 13. törvényerejű rendelet rendelkezett a következőképpen: „A Magyar Nemzeti Múzeumnak az 1934. évi VIII. törvénycikken alapuló önkormányzati szervezete és jogi személyisége megszűnik, vagyona pedig az államkincstárra száll át. [...] A Magyar Nemzeti Múzeum ön346 MOL - XIX -1 -1 - h -1949 -1610. Vegyes, 1610 - L -1 /eln./1949.

347 Borsa, A magyar levéltárügy, 38-39.

348 Az erre vonatkozó iratok: MOL - Y 7 - 542/1948. A javaslatot Ember Győző állította össze.

349 Szögi, Levéltárosképzés, 3-5.; MOL - XIX -1 - 1 - h - 1949 - 1610. Vegyes, 1610 - N - 1- 2/1949.

319