Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
mányzóságának iratai).272 1947-ben már nagyobb mennyiségű főhatósági anyagot is beszállítottak: a Külügyminisztérium 1918-1944. évi iratait (az átadó fenntartotta saját rendelkezési jogát).273 1948-ban a megszüntetett Közigazgatási Bíróság irattára, valamint a Miniszterelnökség 1911-1944. évi iratai jutottak az Országos Levéltár őrizetébe.274 Egyéb kisebb anyagokkal együtt az őrzött iratállomány 1948 végére, 1949 elejére ismét megközelítette a 22 000 fm-t.275 (Csökkent is a levéltári anyag mennyisége: 1945 után a szabadkőműves szervezetek iratai visszakerültek tulajdonosaikhoz, igaz csak átmeneti időre.) A levéltár 1948-ban végzett először raktári alaptakarítást. Ez a csomók, kötetek asztalhoz, korláthoz veregetését és kefével, ronggyal való tisztítását, valamint a polcok letörlését jelentette.276 A fotóműhely 1947-ben már 50 000 felvétel mikrofilmet készített, majd — a félautomata felvevő üzembe helyezésével — rövidesen jelentősen emelkedett a teljesítmény. (A háború bebizonyította a mikrofilmezés hasznát: mintegy 3000 olyan oklevél maradt fenn filmmásolat formájában, amelynek eredetije elpusztult.) Megnőtt a mikrofilmezés jelentősége az 1947 elején kötött párizsi békeszerződés következtében, amely kötelezte Magyarországot, hogy bizonyos iratanyagokat kiszolgáltasson Jugoszláviának és Csehszlovákiának. Fontos volt, hogy legalább másolatban megmaradjanak azok az iratanyagok, amelyek átadását a békeszerződés előírta, illetve amelyek átadására a későbbiekben számítani lehetett. Ezért mikrofilmezték nagy erővel 1947-1948-ban az Illyrische Hof- kanzlei és az Illyrische Hof deputation, valamint a garamszentbenedeki kon- vent Esztergomban őrzött levéltárának iratait. A háború előtt kialakított koncepció jegyében 1948 őszétől a helyszínen folytatódott az egyházi levéltárak 1526 előtti okleveleinek filmre vétele.277 Az Országos Levéltár 1947-ben készült hároméves tervében már megfogalmazódott a mikrofilmes állományvédelem és állománygyarapítás nagyobb ívű koncepciója. Ezt érdemes szó szerint is idézni: „a nagy értékű középkori oklevelek és más iratok fennmaradása, illetve a használatban való további rongálódásuk megakadályozása csak úgy biztosítható, ha ezeket a kutatásból lehetőleg kivonjuk, és a kutatóknak csupán fény2,2 Bakács, Iratanyag változása, 119-120. 273 MOL - XIX -1 -1 - h -1949 - 1612-13/1949. 274 MOL - XIX -1 -1 - h -1949 - 1612-6/1949. 275 Ember, Huszonöt év, 9. 276 Borsa, Anyagvédelem, 131. 277 Ember, Huszonöt év, 9.; Borsa, Iratfényképezés, 84.
