Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
másolataikat bocsátjuk rendelkezésre". Ezenkívül „az Országos Levéltárnak elsőrangú feladatát képezi, hogy a nehezen hozzáférhető magyarországi, valamint a külföldi levéltárak magyar vonatkozású okleveleiről és egyéb iratairól fénymásolatokat készítsen. Ebből a célból elsősorban a szomszédos országok (Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) levéltáraiban kell lefényképezni a magyar vonatkozású forrásanyagot, de ezen felül a londoni, párizsi, velencei, római, simancasi stb. levéltárak anyaga is hasonló szempontból figyelembe veendő".278 Jánossy Dénes főigazgatósága alatt, 1948. október 7-én hozta meg a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottsága azt a határozatot, amely alapján felállították a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet. Céljául „a magyar munkásmozgalom történelmére és jelenére vonatkozó dokumentumanyag rendszeres és tervszerű" gyűjtését, rendezését és feldolgozását, publikálását, valamint a mozgalom „harcos és hősi hagyományainak" népszerűsítését tűzték ki, mégpedig azért, „hogy a magyar munkásmozgalom gazdag tanulságai a jelen gyakorlatában felhasználásra kerüljenek".279 A gyakorlatban mindez azt jelentette, hogy a provenienda általánosan elfogadott szakmai alapelvét félresöpörve rövidesen megindult a levéltárak és irattárak anyagainak átválogatása, s aminek köze volt a munkásmozgalomhoz, az a Munkásmozgalmi Intézetbe került. Ez a modem magyar levéltárügyben példátlan eljárás az Országos Levéltár állománygyarapítási munkáját is befolyásolta. Az 1945-1948 közötti időszak nem kedvezett a nyugodt levéltári feldolgozó munkáknak. A raktári rendezésen túlmenő, nagyobb mértékű rendezési és segédletkészítési tevékenység nem folyhatott. Egy munkát mégis meg kell említenünk. 1947-ben döntés született arról, hogy a Diplomatikai Levéltárba bevonják az attól addig külön, a múzeumi Törzsanyagban és az Országos Levéltár 1934 utáni szerzeményeiben kezelt közel 50 000 oklevelet. Ezt a szakmailag rendkívül bonyolult, sok buktatóval járó feladatot (pl. az eredeti állomány rendszerét is át kellett alakítani) több év alatt végezte el a levéltár.280 A segédletkészítésben kiemelkedett a kereskedelemügyi és a kultuszminisztériumi anyagról a rendezés során 1947-ben készült részletes alapleltár,281 valamint az 1848-1849-i minisztériumi levéltár ismertető leltára (1948).282 2,8 KAllay, Hároméves terv, 523. 279 Szűcs, A pártarchívumról, 262-263. 280 A munkát részletesen ismerteti: Borsa, A Diplomatikai Levéltár kialakulása, 308.-tól. 281 MOL - K 726 - 90/1948.1947. évi beszámoló, 2. 282 Ember, Huszonöt év, 9. 297
