Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
Iratátvétel, levéltári munkák végzése, kutató- és ügyfélszolgálat, kiadványkészítés, közművelődés Az Országos Levéltárra a már ismertetett összlevéltári feladatokon kívül szorosan vett saját feladatkörében is rendkívüli teendők vártak a háború után. A mentésen és raktárrendezésen túl valamennyi területen elismerésre méltó teljesítményt nyújtottak az intézmény dolgozói annak ellenére, hogy a munkafeltételek igen mostohák voltak. Az állománygyarapítás lényegében csak akkor kezdődhetett meg, amikor a halaszthatatlan mentési feladatokat már elvégezték. Azt azonban kezdettől fogva nagyon fontosnak tartotta az intézmény, hogy felhívja az illetékességi körébe tartozó szervek figyelmét az iratokkal kapcsolatos teendőkre. Ebből a megfontolásból készített már 1945 májusában felterjesztést egyrészt a minisztériumok és más főhatóságok irattáraiban keletkezett háborús károk felmérése és az irattárak védelme érdekében (a levéltár főhatósága meg is tette a kért intézkedést), másrészt ezért figyelmeztette a Pénzügyminisztériumot régi mulasztására, hogy tudniillik 32 évnél régebben keletkezett iratai közül még semmit nem adott levéltárba.268 Az intézmény akkor is megtette, amit tehetett, amikor 1947 decemberében megkérdezése nélkül jelent meg az irattári selejtezésről szóló 14 527/1947. ME rendelet, amely alapján rengeteg levéltári értékű iratot semmisítettek meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárását kérte a rendelet módosítása érdekében, ez azonban eredménytelen maradt, mert a hiányzó papíranyag pótlása akkor fontosabb volt, mint a történeti értékű iratok védelme.269 (A levéltár a törvényhatóságokhoz és a megyei városokhoz is figyelemfelhívó tájékoztatót küldött a selejtezés legfontosabb kérdéseiről.)270 Még 1945 folyamán levéltárba került a Közélelmezési Kormánybiztosság, a Közélelmezési Minisztérium és a gabonagyűjtés országos kormánybiztosa iratanyaga,271 majd 1946-tól a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Bizottsága közreműködésével családi levéltárakat vett át letétként az intézmény (pl.: Eszterházy család grófi ága, Teleki család gyömrői ága, Nádasdy család nádasladányi ága, Khuen-Héder- váry család hédervári ága, Coburg gothai hercegség budai jószágkor368 Ember, Huszonöt év, 8. 269 Ember, Huszonöt év, 8.; Sárközi, Illetékességi kör, 147. 270 MOL - K 726 - 90/1948.1947. évi beszámoló, 4. 271 Sárközi, Illetékességi kör, 149. 295
