Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

A helyreállítási munkák rendkívül nehezen indultak meg. 1945 márciusában mindössze két asztalos és lakatos javította az ajtókat, ablakokat. A nyár folyamán ugyan más munkák is elkezdődhettek, de a miniszter- tanács által biztosított 2 millió pengő folyósítása nem volt zökkenőmentes, így 1946 végéig végleges megoldásokat jelentő munkákat gyakorlatilag nem is lehetett megvalósítani. A hiányzó tetőzetet ideiglenesen kátránypapírral bevont deszkával pótolták, és vízlevezető csatornát is készítettek. A leomlott rész fölé is tető került, hogy az alagsori raktárt védjék a beázástól. Kiegészítették a sérült falakat, kijavították a raktárak vas ablakkereteit és a második emeletig egy raktár kivételével elvégezték az üvegezést. A földszinti és az első-második emeleti hivatali helyiségek ablakainak egysoros üvegezésével 1945-ben végeztek, azonban 1946. január végén a Bécsi kapu téren egy hatástalanításra váró bomba felrobbanása tönkretette a frissen beszerelt ablaküvegeket. Ideiglenesen befalazták a csonkán maradt nyugati raktárszámy végeit is, átmenetileg cseréptetőt kapott a kutatóterem, és elkezdődött a földszinten a kutatóterem alatt lévő, nagymértékben károsodott rendezőterem javítása. A megsérült berendezési tárgyak közül a legszükségesebbeket használhatóvá tették, a megsemmisültek pótlása későbbre maradt.

Közeledett a tél, ami megkövetelte az épület bizonyos helyiségeinek fűtését. A tönkrement központi fűtésrendszer helyreállításáról egyelőre nem lehetett szó, ezért a középső épületrészben a Pecz Samu által — mondván, soha nem lehet tudni, hátha szükség lesz rá — megépített, korábban nem használt kéményjáratok kitisztításával és kályhák beszerzésével oldották meg két első emeleti helyiség, az akkori főigazgatói szoba (34. sz.) és a mellette lévő terem fűtését. A kétnaponta bejáró dolgozók az utóbbiban végezhették munkájukat. A kiégett lift helyreállítására egyelőre nem volt mód, a másik szárny felvonója pedig gyakran meghibásodott. A központi fűtés kéményét is magában foglaló, súlyosan sérült tornyot — miután helyreállítását esztétikai okokból elvetették—> 1945 nyarán robbantással lebontották. Folytatódott a romok bontása és elhordása is, de 1946 végéig ennek is csak a kisebb részét tudták elvégezni.

Régóta várt, fontos esemény történt 1945 közepén: a Hadtörténelmi Levéltár végre kiköltözött az épületből, ami azt jelentette, hogy az egész negyedik emelet és a harmadik emelet az Országos Levéltár rendelkezésére állt.

Az iratanyag mentése és biztonságba helyezése az ostrom után azonnal megkezdődött. Nagyobb mértékben és átcsoportosítással egybekötve 1945 őszétől folyhatott, amikor tíz közmunka-szolgálatost biztosítottak a

281