Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

II. Az országos iratok ügye Mohácstól az Archivum Regni megalakulásáig (1526-1756)

véltárában vagy kincstárában. Ezt a vasládát hívták az ország ládájának (cista vagy theca regni). Tartalmára célzó figyelmeztető cédula is került rá, nehogy az utódok megfeledkezzenek majdani kötelezettségükről.

Hangsúlyoznunk kell, hogy ezt az igen fontos iratanyagot a mindenkori nádor a rendi országgyűlés megbízásából mint országos letétet őrizte, elkülönítve a nádori működés során keletkezett irataitól. Az ország ládájában tárolt okleveleket és egyéb irományokat kell a magyar állami levéltár korai, kezdetleges és kicsi magjának tekintenünk.3

Viharos történelmünk és a rendek hanyagsága miatt a XVII. századbeli ország levéltára mindvégig elfért egy ládában. Gyarapodásáról a nádorváltozásokkor készült átadási lajstromok tudósítanak. Ezek alapján a következőket állapíthatjuk meg.

1613-ban, amikor Thurzó György nádor átvette, mindössze tizenegy oklevél feküdt az ország ládájában, és közöttük nem akadt az 1606 előtti időből származó egy sem. 1618-ban a Forgách Imréhez került iratok száma csupán eggyel (III. Ferdinánd [1637-1657] koronázási hitlevelével) volt több. Jelentősen gyarapította az iratanyagot Esterházy Miklós: utódjának 1647-ben átadhatták a nádorsága alatt keletkezett néhány országos érdekű iraton kívül a III. Ferdinánd és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) között 1624-ben kötött megállapodást, és annak az 1624. évi biztosító levélnek a párját, amelyben az uralkodó átengedte Bethlennek a hét megyét és Kassát, Fraknó és Kabold visszacsatolásának okmányát, az I. Mátyás (1458-1490) és II. Ulászló cseh király (1471-1516) közötti egyezségnek a csehek által 1620-ban kiadott párját és a II. Ulászló 1504. évi átírásában fennmaradt három középkori oklevelet (mindhárom eredetijét III. Frigyes császár [1452-1493] adta ki 1463-ban). Wesselényi Ferenc nádor 1655-ben a korábbi iratanyag mellett I. Lipót (1657-1705) koronázási hitlevelét szintén átvette, majd nádorsága (1655-1667) idején részben az addigiaktól eltérő irományokkal is gyarapította az ország levéltárát. Többek között az 1646. és 1647. évi országgyűlés törvénycikkelyeivel, a rendek uralkodóhoz tett terjedelmes felterjesztésével, a nádornak a vasvári béke elleni tiltakozását tartalmazó 1665. évi nyilatkozatával, Lipót és neje koronázási rendjével, illetve a várakra és a katonai kiadásokra vonatkozó számadásokkal.

1 Régebbi szerzőink egy része tévedésből vagy félreértésből a nádori levéltárat tekintette annak. Vö. TagAnyi, A régi Országos, 690. Fekete Nagy, A levéltárak, 26. ennél tovább is ment, amikor azt írta, hogy az 1613:XXXIII. te. a nádori levéltár átadási kötelezettségét rendelte el.

24