Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
osztrák levéltárakban, és kutatásokat végzett az árvaváraljai közbirtokos- sági levéltárban is.82 Az állástalan diplomások foglalkoztatásáról szóló 2390/1934. ME rendelet alapján 1934 márciusában szolgálattételre az Országos Levéltárba osztották be Bakács Istvánt, Vácz Elemért és Welmann Imrét.83 Ők voltak az intézményben az első ADOB-osok, vagyis az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága közreműködésével, csekély díjazással elhelyezett alkalmazottak. A levéltárépület használata változatlan volt, a Hadtörténelmi Levéltár továbbra is lefoglalta az épület jelentős részét. Érvényben maradt a két intézmény között még 1925-ben létrejött megállapodás arról, hogy a közös költségeket (központi fűtés, világítás, vízhasználat) fele-fele arányban osztják meg.84 Miután a Magyarország és Románia között 1930-ban Párizsban megkötött egyezménnyel az erdélyi levéltári anyag sorsa biztosítottnak látszott, döntés született az 1921-ben elrejtett, több helyen is nem megfelelő körülmények között tárolt iratanyagok Budapestre szállításáról, amire 1933-ban került sor. Ekkor csak az, iratok egy kisebb részét (a gyulafehérvári és a kolozsmonostori hiteleshelyi levéltárakat) állították fel rendezetten, a többit ládákban vagy a csomókat halomba rakva helyezték el a levéltár alagsori helyiségeiben.85 A levéltár raktári férőhelyhiánya miatt 1933-ban kormányzati iratok átvételére nem nyüt lehetőség, hiába sürgette ezt pl. a Kultuszminisztérium. Fogadni kellett viszont a Bocskai-féle béketárgyalásokra és az 1604- 1609. évi országgyűlésekre vonatkozó, újonnan előkerült, a badeni egyezmény alapján ez évben Ausztria által átadott 'csekély mennyiségű iratokat.86 A korábbinál határozottabb lépést tett az intézmény a fényképészeti technika alkalmazása terén 1933 februárjában, amikor elfogadta a Rád és Társa cég ajánlatát egy Kontophot, közvetlenül papírra másoló berendezés felállítására a levéltárban. A megállapodás értelmében a cég egyrészt a kutatók, az ügyfelek, másrészt a levéltár részére készíthetett fotómásolatokat. Saját rendeléseiért a levéltár kedvezményesen vehette igénybe a szolgáltatást, sőt, megkapta a magánfelektől befolyt összeg egy részét is. 82 2933. évi jelentés, 228-229. 83 MOL-Y 1-311/1934. 84 Borsa, Épületek, 39. 85 MOL - Y 4 -1/1942. rés. Kapossy János jelentése. “ 2933. évi jelentés, 226.; Lakos, Badener Abkommen, 31. 231
