Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
A kutatók saját készülékkel továbbra is készíthettek felvételeket az iratokról.87 A tájékoztató- és kutatószolgálat ellátása Döry idején is nagy erőket kötött le. Az újonnan kiadott kutatási engedélyek száma az 1932. évi 169- cel szemben 1933-ban már 228 volt, a beadott kérőlapok száma pedig 1598-ról 2235-re emelkedett. Mindezek következtében a levéltári anyag feldolgozása alig haladt. Csupán két érdemi munkát említhetünk: Pálfy Ilona megkezdte a Bach-korszak idején működött főtörvényszékek elnöki iratainak selejtezését, Ila Bálint pedig a volt Építési Igazgatóság rendezetlen anyagának „tüzetes" rendezéséhez, selejtezéséhez és felállításához fogott hozzá.88 Az Országos Levéltár 1933-ban az átlagosnál több kiállításon vett részt: pl. a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság májusban megnyílt jubileumi kiállításán, a Nemzeti Múzeum Báthori-Sobieski-emlék- kiállításán, és azon a szeptemberben megnyílt közös múzeumi-levéltári tárlaton, amely a bécsi gyűjteményekből Magyarországnak átadott múzeumi és levéltári anyagból mutatott be válogatást.89 Csánki Dezső nyugalomba vonulását követően a Levéltári Közlemények szerkesztősége is megváltozott. Az 1933-ban két összevont füzetben, 22 ív terjedelemben megjelent 1932-es évfolyamot már Pleidell Ambrus allevéltámok, a.korábbi segédszerkesztő jegyezte szerkesztőként.90 Önálló kiadvány csak egy látott napvilágot Döry idején: Kossányi Béla német nyelvű tájékoztató füzete az Országos Levéltárról.91 Nem sokkal Döry nyugdíjazása előtt fogadta el az országgyűlés a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934:VIII. tc.-t, amely alapján a Gyűjteményegyetem neve Magyar Nemzeti Múzeumra változott. A Klebelsberg által időközben beemelt nem közgyűjtemény jellegű intézmények kimaradtak ebből a keretből. Az Országos Levéltárat alapvetően érintette az intézmények felsorolását tartalmazó 3. §. Ez a szakasz ugyanis arról rendelkezett, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe más intézmények mellett „a Magyar Királyi Országos Levéltár közös címébe foglalt Kormányhatósági Levéltár és Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár" tartozik. Vagyis az Országos Levéltárat és a Nemzeti Múzeum Levéltárát összevonták úgy, hogy a két levéltár jogilag két, egyenrangú 87 Borsa, Iratfényképezés, 80-81. 88 1933. évi jelentés, 227-228. 89 1933. évi jelentés, 228. 1933. évi jelentés, 229.; 1932. évi jelentés, 172. 91 Sashegyi, Kiadványkészítés, 12. 232
