Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

a levéltár szolgálatába. Az átlagosnál gyorsabban emelkedett a ranglétrán: 1912-ben allevéltámok, 1917-ben országos levéltámok, 1919-ben fő- levéltámok és 1922-ben, 47 éves korában levéltári igazgató lett. Csánki Dezső bizalmasaként és az 1920-as évek elejétől helyetteseként fontos személyiség volt az Országos Levéltárban. Pályafutása során elsősorban nem a tudományos tevékenységével tűnt ki. Megjelentek kisebb-nagyobb tudományos írásai különböző szakfolyóiratokban, de nagy tudását, kitűnő ítélőképességét főleg a levéltárra háruló közjogi, igazgatási feladatok végzése során kamatoztatta.80

Döry megbízásával nem szakadt meg a Pauler halála utáni főigazgató-váltásoknál követett gyakorlat, hogy tudniillik az új intézményvezető kinevezéséig a rangidős tisztviselő kapott felhatalmazást a vezetői teendők végzésére. Míg azonban Ováry Lipót, Tasnádi Nagy Gyula és Csánki Dezső esetében a megbízottból kinevezett vezető lett, Dörynek ezt nem adta meg a scrs. Alig múlt 58 éves, mégsem kapta meg a főigazgatóságot. (Emlékezzünk: Óváry 70, Tasnádi Nagy 60, Csánki pedig 56 éves volt főlevéltámoki kinevezésekor.) Kitöltve 36 éves szolgálati idejét, 1934. június 30-ával nyugállományba vonult. Szép életkort ért meg, 1960- ban hunyt el.81

Ebben a rövid, a gazdasági válság miatt továbbra is csökkentett költségvetésű időszakban személyi vonalon a következő változások történtek a levéltárban. 1933. január végével nyugállományba vonult Szentkirályi György gondnok. Állását nem töltötték be, Döry a gondnoki munkakör ellátását Gerő József főtisztre bízta. Novemberben ideiglenes jelleggel osztották be munkavégzésre Bottió Béla ösztöndíjas gyakornokot. Pálfy Ilona levéltári tiszt I. o. segédőri, Ila Bálint segédtiszt segédőri kinevezést kapott szintén 1933-ban. E kinevezések tényleges előrelépést nem jelentettek, azt viszont igen, hogy mindkét tisztviselő átkerült a tudományos segédszemélyzetből a tudományos tisztviselői karba. Az esztendő folyamán nyugdíjazták Oláh József műszaki altisztet, a már évek óta napibéres szolgaként a levéltárban dolgozó Hajnal Rezsőt altisztté léptették elő, utóbbi helyére pedig Szászi Andrást alkalmazták. Segédhivatali teendőket végzett napidíjasként — az Országos Levéltári Alap terhére — Jászay Margit. Tanulmányi szabadságra 1933-ban csak Ila Bálint mehetett; rendes szabadságát is felhasználva összesen két hónapot töltött különböző

" Vö. Boti-ló, Döry Ferenc, 272-273.

81 Bottló, Döry Ferenc, 273.

230