Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
szítette a levéltári anyagot a költöztetésre. Az ő érdeme a provenienda elvének érvényesítése is. 1923-ban levezényelte az új épületbe költözést, és megindította a Levéltári Közleményeket. A Bécsi kapu téri palota raktárainak berendezése, az épületbelső művészi díszítése is az ő nevéhez fűződik, noha mindebben az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno kezdeményezései és támogatása nélkül nem sokra jutott volna. Csánki Dezső a magyar történettudomány egyik kiemelkedő alakja volt, és mint levéltámok és levéltárvezető is a legjelentősebbek közé tartozott. Döry Ferenc véleményével lényegében azonosulni tudunk: „habár a történettudós őbenne is túlsúlyban volt a levéltámok felett, mégsem esett abba a hibába, mint nagynevű elődje, dr. Pauler Gyula, aki [...] az Országos Levéltár anyagát egyoldalúan történeti szempontból, a helyes levéltári elvek, ellenére a régi levéltári keretek szétrombolásával kívánta átcsoportosítani. Ellenkezőleg, Csánki átlátva a tervezet lehetetlen voltát, és a szerencsére, még csak megkezdett átcsoportosítás gondolatát elejtve, a régi kereteket a lehetőséghez képest visszaállította. [...] Ugyanúgy, helyes elvek szerint ment végbe az ő főnöksége alatt több kisebb levéltárrendezés is; ezek azonban sajnos, nem kellő tervszerűséggel, hanem a pillanatnyi szükséghez és lehetőséghez képest jelöltettek ki. Az egész levéltári anyagot átfogó rendezési program kidolgozásával és megvalósításával Csánki nem foglalkozott. Gróf Klebelsberg Kuno intencióihoz képest őt inkább a Levéltár anyagának mikénti tudományos feldolgozása és közzététele kötötte le".79 Csánki Dezsőhöz és levéltárvezető időszakához két olyan maradandó alkotást kapcsolhatunk, amely napjainkban is élő valóság: a Bécsi kapu téri levéltárépületet és a Levéltári Közleményeket. 4. Rövid átmenet: a levéltár Döry Ferenc vezetése alatt. Törvény a Magyar Nemzeti Múzeumról (1932-1934) Egy és háromnegyed évig, 1932. október 1. és 1934. június 30. között az Országos Levéltárnak nem volt kinevezett főigazgatója. Ebben az időszakban a rangidős tisztviselő, Döry Ferenc levéltári igazgató látta el az intézményvezetői teendőket. Döry 1875-ben született Szekszárdon. A jogi doktorátus megszerzése után 1898-ban díjtalan gyakornokként lépett 79 Levéltári Közlemények, 11. (1933) 13-14. 229
