Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
horvát folyóiratokkal, 1932-ben a Svéd Országos Levéltárral létesült csereviszony.68 A többoldalú nemzetközi levéltári kapcsolatok kiépítésére irányuló 1914 előtti törekvések a világháború utáni fagyos nemzetközi légkörben nehezen kaptak újra lábra. Az 1920-as évek elején a volt központi hatalmak országait kirekesztették a nemzetközi történészkongresszusról is. Amikor az akadályok megszűntek, az Országos Levéltár bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe. Az 1910-ben alapított brüsszeli Levéltámokok és Könyvtámokok Nemzetközi Kongresszusa Állandó Bizottsága nem tevékenykedett, sőt, a könyvtámokok külön útra léptek: 1930-ban Rómában nemzetközi könyvtári kongresszust tartottak. A szellemi élet különböző kérdéseivel kezdett foglalkozni a háború után létrejött Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága, amely Párizsban külön intézetet is felállított. Ez a bizottság kifejezetten levéltári programot is kezdeményezett: 1925-ben körkérdést intézett az országok levéltáraihoz a kutatási feltételekről érdeklődve. Az Országos Levéltár is megkapta, és meg is válaszolta a kérdőívet.69 1926-ban alakult meg Genfben a Történeti Tudományok Nemzetközi Bizottsága, amely együttműködött az előbb említett szervezettel, és főleg az ötévente rendezett nemzetközi történész kongresszusok szervezését tekintette feladatának. E bizottság hozta létre 1929-ben a Levéltári Bizottságot, amely nem a levéltámokok nemzetközi szervezete lett, és nem is kívánt levéltár-igazgatási kérdésekkel foglalkozni, hanem a történészek történettudománnyal összefüggő levéltári problémáira koncentrált, és főleg a kutatási lehetőségek előmozdítására törekedett. A kifejezetten levéltári szakkérdések megtárgyalására a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának párizsi intézete 1931-ben megszervezte a Levéltári Szakértők Bizottságát, amelyben egy-egy osztrák, olasz, francia, belga, holland, angol, svájci, spanyol és német jevéltámok vett részt. A bizottság 1932-ben küldte szét az országok levéltáraihoz a levéltárak szervezetének és tevékenységének valamennyi területéről információt igénylő kérdőívét. A beérkezett válaszokból állították össze az első nemzetközi levéltári kalauzt 1935-ben (Guide International des Archives). Az Országos Levéltár természetesen elvégezte az adatszolgáltatást, és szerepelt is a kiadványban.70 68 MOL-Y 1 - 721/1928., 792/1931., 227/1931., 623/1932. 69 MOL-Y 1-141/1925. 70 MOL-Y 1-444/1934. 224
