Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
I. Az Országos Levéltár történeti gyökerei a középkorban
tudniillik nincs adat, hogy a közjogi okmányokat a rendek megkapták volna. Utóbbi iratok sorsa ismeretlen.41 R. Kiss István 1914-ben megjelent munkájában azt is állította, hogy a Jánostól Ferdinándhoz átállt Perényi Péter a koronával együtt a mellette elhelyezett közjogi okleveleket is átadta a Habsburg uralkodónak.42 Nem zárható ki, hogy a királyi levéltár anyagának egyes részei Budán vészelték át az 1526 utáni időket. 1541-ben a törökök harc nélkül vették birtokukba a királyi székhelyet. Vannak adatok (ha csak utólagosak és nem perdöntőek is), amelyek szerint középkori királyi levéltárunk bizonyos része egészen 1686-ig, Buda visszafoglalásáig, ott, talán éppen eredeti helyén fennmaradt, és csak az ostrom alatt pusztult el. Belitzky János 1934-ben közölt egy, Budapest Székesfőváros Levéltárában őrzött, 1720- as hivatalos tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, amely érdekes adatokat tartalmaz. Eszerint több, az események idején már élt tanú elbeszélte, hogy az 1670-80-as években a cinkotaiak egy határvita kapcsán Budán a pasától kérték és megkapták Mátyás király határlevelét, illetve annak „par"-ját. Ez csak abban az esetben történhetett meg, ha akkor még voltak Budán, a törökök kezén a királyi levéltárból származó iratok. Sajnos a cinkotaiak oklevele — a tanúk vallomásából kivehetően — később megsemmisült, így nem bizonyítható az 1720-as tanúvallomásokban szereplő állítások valódisága.43 Levéltártörténeti szakirodalmunk számos korábbi jeles szerzője után mi sem tehetünk mást, mint megállapítjuk, hogy a középkori magyar királyok levéltára, de mondhatjuk azt is, hogy középkori állami levéltárunk mint olyan nem maradt fenn, noha egyes darabjai nyilván megvannak, még akkor is, ha nem tudunk róluk. Már 1526 után sem emlegették a nevén, csupán anyagának egyes szétszóródott részeit nyomozták az 1540-es és az 1550-es években. Az ország három részre szakadását követően a királyi Magyarországon az országos iratok ügyének, vagyis az Országos Levéltár előtörténetének alakulásában nem lehetett többé szerepe. 41 R. Kiss, Közjog, 359-361.; Czobor, Országos levéltár, 10-13. mindenben egyetértett R. Kiss megállapításaival. 42 R. Kiss, Közjog,.359. 4’ Belitzky, Megvolt-e. 20
