Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
kiegészítette még három kisebb bronz lovasszobor-csoport, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István alkotásai, valamint Horváth Géza „Regösök" című szobra.22 Csánki nyugállományba vonulásakor a harmadik és negyedik emeletet a Hadtörténelmi Levéltár, kisebb mértékben a Nemzeti Múzeum Levéltára foglalta el. A rendelkezésre álló raktárak az iratanyag folyamatos gyarapodásával lényegében megteltek. A levéltár személyzeti viszonyai A 28 főre csökkent intézményi létszám 1923-ban először egy igazgatói, majd az év végén két altiszti állással 31 főre bővült, de az 1924. évi — az államháztartás szanálásával összefüggő — racionalizálás három státust (egy igazgatóit és két altisztit) vont el az intézménytől. Csak 1929-ben és 1930-ban nyílt lehetőség új álláshelyek betöltésére, mindkét alkalommal egy altiszti állás létesült. Csánki nyugdíjazásakor 30 fős személyzet látta el a levéltár feladatait,23 a gazdasági válság miatt az ország katasztrofális pénzügyi helyzete nem tette lehetővé az egyébként indokolt létszámemelést. A tudományos tisztviselők a VIII. fizetési osztályba sorolt allevéltár- nokként, a tudományos segédszemélyzet diplomásai pedig a X. fizetési osztályba tartozó segédtisztként kezdték levéltári szolgálatukat. A Magyar Történelmi Társulat megbízásából Bécsben kutató Mályusz Elemér és Hajnal István 1922. évi kinevezésével vette kezdetét a klebels- bergi koncepció, a tudományos intézménnyé válás személyi feltételeinek megteremtése. Még 1922-ben került az intézménybe Kapossy János művészettörténész (őt Klebelsberg azért „irányította" a levéltárba, hogy a Mária Terézia és II. József alatt feloszlatott szerzetesrendek iratai között művészettörténeti tárgyú kutatásokat végezzen24), és kinevezést kapott a már 1920-tól ide beosztott Főglein Antal Zólyom megyei volt főlevéltár- nok, előbbi a tudományos tisztviselői kar, utóbbi a tudományos segéd- személyzet létszámába.25 A kultuszminiszter 1923-ban nevezte ki Fekete Lajost (1914-ben szerzett bölcsészdoktorátust, frontszolgálatot teljesített, hadifogságban fogolytársaitól tanult meg törökül; a Fővárosi Levéltárból került az Országos Levéltárba), Paulinyi Oszkárt és Mayer Bélát allevél22 Adataink forrásai: Borsa, Épületek, 37-38.; 1924-1930. évi jelentések; Ybl, Freskók; Patakiné, Levéltár. 25 Vö. 1923-1932. évi jelentések, MOL - K 726 - 87/1933. 24 Glatz, Tudomány, 107. 25 Sashegyi, Személyzet 1903-1922., 42. 207
