Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

tárnokká, Tirscher Jolánt pedig levéltári segédtisztté.26 Mind a négyen doktorátussal rendelkeztek. Tirscher Jolán volt az első nő a levéltár diplomás alkalmazottai sorában. Eltérően az említett, a háború előtti esettől, Csánki most nem akadályozta (vagy nem akadályozhatta) meg ezt az alkalmazást, noha — alább látni fogjuk — a nők levéltári foglalkoztatásáról negatív maradt a véleménye. Tirscher Jolán 1929-ig (ebben az évben lett allevéltámok) egyedül képviselte a gyengébbik nemet az intézmény tudományos személyzetében. 1925 márciusában fiatalon, 26 éves korában, alig kétéves szolgálat után elhunyt a tehetséges Mayer Béla allevéltámok, akinek megjelent írásai (pl. a pápai bankárok magyarországi középkori szerepéről publikált tanulmánya) szép jövőt sejttettek.27 Az év őszén a Külügyminisztérium állományába, a bécsi felszámoló bizottsághoz került levéltári szakértőnek Miskolczy Gyula — 1923 márciusa óta — országos levéltámok. A két megüresedett állásra az év legvégén nevezték ki, de csak levéltári segédtisztté Pleidell Ambrust és Varga Endrét, akik 1926 elején léptek szolgálatba.28 Mindketten 1927-ben lettek levéltári tisztek, majd 1928-ban allevéltámokok. Ugyanezen év márciusában került a levéltárba Fekete Nagy Antal nemzeti múzeumi szakdíjnok, júliusban pedig Szabó István, a debreceni egyetem tanársegédje. Ők segédtisztből 1929-ben léptek elő levéltári tisztté, majd 1930-ban allevéltámokká. 1929 novemberében segédtisztként állt a levéltár szolgálatába Pálfy Ilona, akit a következő évben levéltári tisztté neveztek ki. Mint segédtiszt 1930-ban kezdte levéltári szolgálatát Ila Bálint. Csánki főigazgatóságának végén, 1931-ben kapott levéltári igazgatói címet Herzog József főlevéltámok.29

Az altisztek közül Nagy Bálintot és Szőke Ferencet 1924 végével, Ma- gisztrát Ferenc műszaki altisztet 1929-ben nyugdíjazták. Az utóbb említett évben Miklós Jánost — lopás miatti fegyelmi büntetésként — áthelyezték a Nemzeti Múzeum növénytárához,30 helyére Balogh Sándor került a növénytártól, az új altiszti állást Hieber Albert kultuszminisztériumi alkalmazott kapta meg, Hanusák Rezsőt pedig kisegítő altisztnek vették fel. 1930-ban az új állásra Dosztányi Péter került az Iparművészeti Múzeumból. Az 1930-as évek elején Szöllősi Imre gépész betegsége alatt csak napidíjas alkalmazásával lehetett biztosítani a központi fűtés mű26 1923. évi jelentés, 196.; Vass, Fekete Lajos, 805.

27 Csánki Dezső nekrológja: Levéltári Közlemények, 3. (1925) 313-314.

28 1925. évi jelentés, 309.

29 1924-1931. évi jelentések.

30 MOL-K 726 - 662/1928.

208