Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

második emeleti szobában helyezték el. (1931-1932-ben a harmadik emeleten további három munkaszobát kapott a múzeumi levéltár.)19 Az 1926. évi raktárberendezések megvalósulása után több mint tíz évig újabb állványozásra nem nyüt lehetőség, és hiábavalónak bizonyultak a Hadtörténelmi Levéltár kiköltöztetése ügyében tett kezdeményezések is.20

Klebelsberg fontosnak tartotta, hogy az új levéltárépület belső díszítése méltó legyen az intézmény rendeltetéséhez. Nemcsak a szükséges pénzt teremtette elő — a pénzszűke miatt gyakran nem is a szokványos módon —, hanem szellemi irányítója is volt az épület csarnokai, egyes termei és lépcsőháza művészi kiképezésének.21 Külön megbízást adott az Országos Képzőművészeti Tanács Bánffy Miklós vezette bizottságának a díszítési munkálatok művészeti irányítására. Klebelsberg már 1923-ban felkérte Dudits Andor festőművészt a magyar történelem egyes — Klebelsberg és Csánki által meghatározott — jeleneteit ábrázoló, az adminisztratív épület csarnokait, a tanácstermet és a kutatótermet, valamint a lépcsőház mennyezetét díszítő freskók elkészítésére. Róth Miksa iparművész kapott megbízást az iparművészeti munkák megtervezésére és irányítására. Dudits a freskók festését 1929-ben fejezte be. Művéért megkapta az 1929. évi állami nagy aranyérmet. A kapubejárat belső részének két oldalán faliképen örökítette meg az épület emeléséről döntést hozó gróf Khuen-Héderváry Károly egykori miniszterelnököt és az épületet befejező gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztert (mindkettőjüket páncélos vitézként), valamint szerzetes alakjában Pecz Samu építészt és önmagát. Ebben az évben befejeződtek az iparművészeti munkák is, például üvegtetőt kapott az első emeleti kutatóterem, a tanácsterembe és a kutatóterembe tölgyfa ajtók, lambériák és bronz csillárok kerültek, díszfestéssel csinosodtak a csarnokok és a folyosók, a tanács- és kutatótermek, valamint a lépcsőház falai. Színes ólomüvegből készült a csarnokok és a lépcsőház 27 ablaka, amelyeket a történelmi Magyarország szabad királyi és más városainak címerképei díszítettek. Egy évvel később, 1930-ban befejezték a földszinti kisebb raktár Bécsi kapu téri végében kialakított kiállítóterem berendezését is. A kor hivatalos ízlésének megfelelő berendezést

19 Borsa, Épületek, 36-37.; 1924. évi jelentés, 308-309.; 1926. évi jelentés, 328-329.; Bakács, Múzeumi levéltár, 38-39.

20 Borsa, Épületek, 38.; 1930. évi jelentés, 148.

21 Róth Miksa visszaemlékezésében megírta, hogy Klebelsberg a levéltár belső díszítését „nagy történelmi tudásával, művészettörténeti tájékozottságával és finom művészi érzékével ő maga irányította. [...] az éveken át tartott munka folyamán hetenként legalább kétszer felkeresett bennünket munka közben, és a legnagyobb érdeklődéssel kísérte figyelemmel a folyamatban lévő munka kialakulását". Idézi: Patakiné, Levéltár, 9.

206