Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

zetési osztály), Horváth Sándor, Baranyai, Dénes és Herzog levéltámoki (VII. fizetési osztály), Gagyi és Zákonyi pedig allevéltámoki (VIII. fizetési osztály) beosztást kapott, míg a fogalmazói állások egyelőre betöltetlenül maradtak. Nem teljesült a két szak összevonásának igénye, viszont a kezelői főigazgatói és igazgatói elnevezések helyett bevezették a „gondnok" és „gondnokhelyettes" elnevezéseket. Előbbi állást (VII. fizetési osztály) Szentkirályi volt kezelő főigazgatóval, utóbbit (VIII. fizetési osztály) pedig Ányos Lajos volt kezelő igazgatóval töltötték be. Guary, Válya, Pelcz Béla, Gerő és Miklósy Zoltán a IX. fizetési osztályba besorolt levéltári főtiszt, illetve tiszt, míg az 1916-ban gyakornokként levéltárba került Jánossy Dénes a X. fizetési osztályba besorolt levéltári tiszt lett. Kérésüknek megfelelően altiszt címet kaptak a korábbi hivatalszolgák, közülük négy főt a IX., öt főt (közöttük Szöllőssy Imre gépészt) a XI. fizetési osztályba soroltak be.

Hiába lépett mindenki egy fizetési osztállyal feljebb, a kedélyek nem nyugodtak meg. Horváth Sándor — Dénes Miklós segítségével — megújult erővel szította az indulatokat nemcsak Csánki, hanem Komáromy ellen is, egyértelműen a saját hivatali előmenetele érdekében. Horváth új bizalmi testület megválasztását is elérte, ebbe ő maga, Zákonyi levéltárnok és Pelcz Béla levéltári tiszt került be. Horváthék fő célja az volt, hogy elérjék Csánkiék mielőbbi nyugdíjazását. A munkahelyi légkör 1919 januárjában a végletekig elmérgesedett.169 Január 22-én Komáromy Horváth ellen, 27-én utóbbi többedmagával Csánki és Komáromy ellen, majd február 4-én Csánki önmaga tisztázására kért vizsgálatot. A belügyminiszter február 21-én az összes feljelentés ügyében el is rendelte a fegyelmi vizsgálatot, és vizsgálóbiztosul Török István miniszteri tanácsost nevezte ki. (A vizsgálatra alább még visszatérünk.)

A felzaklatott légkörben 1918. november és 1919. március között érdemi levéltári munka lényegében nem folyt. Katasztrofális helyzetet teremtett a katonai szervezetek összeomlása, aminek következtében a kellő felügyelet nélkül maradt új épületbe sorra költöztek be a különböző hivatalok, illetve civil lakók. Itt jött létre 1918 végén a Hadilevéltár. Hiábavalónak bizonyult a Belügyminisztériumnak a honvédelmi tárcához intézett felszólítása is, amellyel azt kívánta elérni, hogy az épületet május 15- ig kiürítsék.170

lm Erre nézve tanulságos Ányos Lajos Csánkihoz intézett 1919. január 31-i magánlevele, amelyben mentegeti a főnöke elleni fellépését. Közli: Kálnoki Kis, Vázlatrajz, 45.

1711 Döry, Levéltárépítés, 414-415.; Borsa, Épületek, 34.

182