Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

A Monarchia felbomlása, az utódállamok létrejötte azonnal új módon tűzte napirendre a bécsi közös levéltárak kérdését. Magyarország 1918 novemberében elfogadta, hogy ezek az intézmények ideiglenesen osztrák felügyelet alá kerüljenek, de a tulajdonközösségre alapozott magyar jogigényt fenntartotta. Azt is sikerült elérnie, hogy a Haus-, Hof- und Staatsarchivban és a Közös Pénzügyi Levéltárban dolgozó magyar levéltárosok (Szekfű Gyula, Stokka Alfréd) és Károlyi Árpád, majd Eckhart Ferenc is részt vehessenek a felszámolás folyamatában. Az Országos Levéltár, hasonlóan a Bécsben működő magyar levéltárosokhoz, ekkor már egyértelműen a provenienda elve alapján állt a levéltárak megosztása kérdésében. Ezzel szemben a hivatalos magyar diplomácia a levéltári anyag teljes felosztása érdekében tevékenykedett azért, mert Olaszország 1919 februárjában megszerezte a bécsi olasz vonatkozású anyagokat (igaz, csak az olasz területen keletkezetteket), és félni lehetett attól, hogy a többi utódállam is hasonlóan jár el. A félelem beigazolódott: 1919. március 10-én a Nemzetközi Felszámoló Bizottság határozata kimondta, hogy az új nemzeti államokra vonatkozó iratanyagokat provenienciájuk- tól és keletkezési idejüktől függetlenül át kell adni ezeknek az államoknak. Ilyen körülmények között a magyar levéltárosok arra sarkallták a magyar illetékeseket, hogy az osztrák békeszerződés aláírásáig tegyenek meg mindent a közös levéltárak épségének megóvása érdekében.171

7. A tanácsköztársasági hónapok a levéltár életében (1919)

Az 1919. március 21-én Károlyi Mihály hatalomátadásával uralomra jutott kommunista rendszer, a Tanácsköztársaság alapjaiban változtatta meg (pontosabban: változtatta volna meg) nemcsak az Országos Levéltár, hanem az egész magyar levéltárügy helyzetét. A közoktatásügyi népbiztos 1919. április 29-én kelt 26. K. N. számú rendelete az egész levéltárügy felügyeletét és irányítását a Közoktatásügyi Népbiztosság hatáskörébe utalta. Fél hónappal később, május 15-én adták ki a a 33. K. N. számú népbiztosi rendeletet, amely a következőket tartalmazta:

• A levéltáraknak a tudományt kell szolgálniuk, ezért „a levéltárügy a tudományos munka követelményeinek megfelelően és különösen a történettudományi kutatás előmozdítása, vala171 Részletek: Ress, Közös levéltárak, 176-184.

183