Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

Pauler Gyula levéltárszervező és -vezető munkásságát — különösen az adott körülmények között — nagyra kell értékelnünk. Elsősorban neki köszönhető, hogy Magyarországon is megszületett a modem központi levéltár, noha a túlzott igazgatási teendők eltorzították az intézmény jellegét. Az utókor az 1990-es évek elején méltán nevezte el róla a levéltárosoknak járó legmagasabb szakmai díjat.

5. Az Országos Levéltár

Pauler közvetlen utódainak vezetése alatt (1903-1912)

Pauler halálát követően kilenc hónapig állt betöltetlenül az országos főle- véltámoki állás. Ebben az időszakban a rangidős országos levéltámok, Ováry Lipót látta el a levéltár vezetését. Sokáig nem látszott világosan, hogy ki lehet Pauler utóda. Eleinte külső szaktekintélyek (Fejérpataky László egyetemi tanár, a Széchényi Könyvtár igazgatója, Károlyi Árpád, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv aligazgatója, Thallóczy Lajos, a Közös Pénzügyi Levéltár igazgatója) merültek fel jelöltként. Úgy tűnik, elsősorban a 46 éves, egyre nagyobb befolyással rendelkező, az Országos Levéltár ügyeit jól ismerő Thallóczyra, az intézmény korábbi dolgozójára gondolt a kormány, akit maga gróf Khuen-Héderváry Károly, a Belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök szemelt ki a posztra, ő azonban végül nem adta fel bécsi állását. Maga helyett Károlyi Árpádot ajánlotta, akit Khuen-Héderváry 1903 októberében fel is kért a főlevéltámoki állás elvállalására a Pauler által viselt miniszteri tanácsosi rangban, az V. fizetési osztályba sorolással. Az akkor 50 éves Károlyi eleve vonakodott, mert egészségi problémái miatt nem tekintette magát vezetői állásra igazán alkalmasnak. Thallóczy unszolására mégis Budapestre utazott, tájékozódott a levéltárban uralkodó hangulatról, és meggyőződött arról, hogy ott nem őt, hanem inkább belső embert szeretnének látni az intézmény élén. 1903. október 24-i levelében erről a következőt írta Thallóczy- nak: „Az Országos Levéltárban arra számítanak, hogy Óváryt kinevezik, ha nem is [...] az ötödik, de legalább [...] a VI. fizetési osztályba [...] Tehát lesz rukkolás, mert Ováry levéltámoki helye így megürül. És így Nagy Gyula ismét kapaszkodik, az 5-6 gyerekes Csánki végre belejut a valóságos levéltámoki fizetési fokozatba. Illéssy a valóságos allevéltámokiba,

156