Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
A címerügyekkel kapcsolatos feladatai során az Országos Levéltár címerfestő szakembert is igénybe vett. A levéltár hivatalos címerfestője az 1870-es és 1880-as években Bajai Béla volt, aki 5 forintért festett meg egy címerképet.92 A levéltár helységnév-ügyekben is készített szakvéleményeket már azelőtt, hogy meghozták a helységnevek megállapításáról és az Országos Községi Törzskönyvbizottság felállításáról szóló 1898:IV. tc.-t. (Pl. 1892- ben a Zemplén és más megyei helységnév-megállapításokkal kapcsolatban.)93 A törvény aztán kimondta: minden magyarországi helységnek csak egy hivatalos neve lehet; a helységnevek megváltoztatása, helyesírása, megállapítása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, aki az illető község és törvényhatóság meghallgatásával, az Országos Községi Törzskönyvbizottság szakvéleménye alapján dönt. A bizottságban — a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója és aligazgatója, valamint a szakminisztériumok által delegált tagok mellett — az Országos Levéltár vezetője és annak helyettese is helyet kapott. Ezáltal újabb nagyarányú teher hárult a levéltárra, amiről az intézmény irattárában megmaradt, történelmi tanulmányszámba menő szakvéleményeket tartalmazó ügyiratok is tanúskodnak, ezeket 1899-től kezdve külön tételként irattározták.94 A kutató- és tájékoztató (referens-) szolgálat munkájának manuális részét (iratok kiemelése, reponálása, másolása stb.) a kezelő, míg az érdemi, komoly történelmi és jogi jártasságot igénylő részét a fogalmazói szakba tartozó, tudományos képzettségű tisztviselők végezték. Gyakran előfordult azonban, hogy utóbbiak az egyébként kezelőinek minősülő teendőket is elláttak. Kiadványkészítés, közművelés Már említettük, hogy Pauler Gyula országos levéltámoksága, illetve főle- véltámoksága alatt igen komoly történészi gárda tevékenykedett az intézményben. Elvileg fennállt a lehetősége annak, hogy a levéltár tudós alkalmazottai a levéltári feldolgozó munka tudományos alapjainak lerakását és fejlesztését is feladatuknak tekintik, ám a gyakorlatban ez másképp alakult. Elsősorban a bécsi levéltárak példája nyomán a kifejezetten történészi működés került túlsúlyba a fogalmazói szakba tartozók tudományos tevékenységében. 92 MOL-Y 1 -1.1/1886. 93 MOL-Y 1-1.53/1892. 94 MOL - Y 1. - V. tétel 1899-től. 145
