Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

Pauler már levéltári működése kezdetétől nagy gondot fordított az 1849-1851-ben Zágrábba vitt, elsősorban a kamarai levéltárba tartozó iratok visszaszerzésére. Hosszú tárgyalások, majd végül Khuen-Héderváry Károly bán erélyes fellépése nyomán 1880-ban és 1886-ban eredmény született: az elvitt iratok döntő többsége, közöttük — 36 kivételével — a Hunyadi-levéltár oklevelei is, visszakerültek az Országos Levéltárba. (Hogy aztán majd több mint 70 év múlva ismét megtegyék ezt az utat Zágráb irányába.)56

A bécsi levéltárakban őrzött magyar és magyar vonatkozású iratanyagok meg-, illetve visszaszerzését — mint láttuk — az 1872. évi levéltári ankét és Pauler Gyula programja egyaránt előirányozta, és a célok mielőbbi megvalósítása érdekében az országos levéltámok már 1875-ben megtette a szükséges kezdeményezéseket. Politikai szempontokat sem mellőzve, három iratcsoportra koncentrálva kezdődtek meg a tárgyalások. Az első csoportot a magyar és az erdélyi kancellária néhány iratcsomója jelentette, amelyeket a Haus-, Hof- und Staatsarchivban elhelyezett 1770 előtti kancelláriai iratok 1860. évi Budára szállítása után is visszatartottak Bécsben (a II. József neveltetésére vonatkozó két iratcsomó, a XVIII. századi szerb egyházi kongresszusok iratai és a Peter Schratt-féle iratok). A második csoportba tartoztak a Martinovics-per aktái, amelyeket 1793-ban helyeztek el az udvari titkos levéltárban. A harmadik, mesz- sze a legnagyobb terjedelmű és jelentőségű iratcsoportot az egykori Bécsi Udvari Kamara (de facto a Magyar Kamara főhatósága) levéltárába (amely akkor már Közös Pénzügyi Levéltárként működött a közös pénzügyminiszter felügyelete alatt) került magyarországi és erdélyi iratanyagok, továbbá a magyar vonatkozású levéltári anyagok képezték. A magyar és az erdélyi iratok körébe a következők tartoztak: a II. József-kori Magyar-Erdélyi Kancellária iratainak a kamarai igazgatásra vonatkozó része, II. Apafi Mihály iratai, a Bánát visszafoglalás utáni igazgatására, valamint a XVI-XVIII. századi magyar országgyűlésekre vonatkozó iratok.57 58

Az Országos Levéltár viszonylag rövid időn belül megkapta az Apa- fi-iratokat (1880-ban), a különböző kancelláriai iratokat (1883-ban),53 a Bánátra vonatkozó iratokat (1885-ben) és a Peter Schratt-féle iratokat

56 Borsa, Hunyadi-levéltár, 30.; Bakács, Iratanyag változása, 114.

57 A kérdéssel részletesen foglalkozik: Szűcs, Adalékok. A következőkben szereplő adatok zömét e tanulmányból merítettük.

58 MOL-Y 1-1.145/1875.

131