Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
Ezek az állapotok lényegében mindaddig fennmaradtak, ameddig az intézmény a belügyi palotában működött. Az iratanyagokat az adott helyiség magasságát maximálisan kihasználva fából készült állványokon, kisebb részét faszekrényekben tárolták. A helyszűke miatt a mélyebb ablakfülkékben is felállítottak állványzatot. A kamarai levéltár archívuma Neoregestrata acta állagának fasciculusa.it vasrúdon lógó zsákokban tárolták. A levéltár egyes munkatársait munkaszoba hiányában csak raktárban tudták elhelyezni. A zsúfolt, sok esetben labirintusszerű raktárakban lévő levéltári anyagban nehezen lehetett tájékozódni, ezért az 1880-as évek végén mérnöki tervrajz és hozzá kapcsolódva egy kimutatás készült, amely a levéltár minden iratosztályának és gyűjteményének raktári helyét megadta. Pauler az őrzésbiztonság növelésére is gondolt, ezért — amennyire a levéltár költségátalánya lehetővé tette — vasajtókat és vas ablaktáblákat szereltetett fel a raktárhelyiségekre. 1889-ben, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kiköltözött a belügyi épületből, a levéltár előre bejelentette igényét bizonyos helyiségekre, hogy zsúfoltságán enyhítsen. Sikerült ugyan megszereznie a minisztérium volt irattárának négy szobáját állványzattal együtt, valamint a meglevő levéltári helyiségekhez kapcsolódó további két szobát, ezek közül azonban hármat rövid időn belül át kellett adnia az épületbe beköltöző Pénzügyi Közigazgatási Bíróság céljaira. Tudjuk, hogy az Országos Levéltárnak 1893-ban összesen 83 helyisége volt az Országház utca és az Úri utca közötti épülettömb különböző részeiben. Akadt közöttük egyablakos szoba és tizenkét ablakos terem is. A külön levéltárépület ügye több mint két évtizedig nem került napirendre, mert — mint Döry Ferenc írta — arra „ezek az ócska helyiségek is elegendők voltak, hogy az amúgy is nehézségekkel küzdő pénzügyi kormányzat az Országos Levéltár elhelyezésének kérdését egyelőre elin- tézettnek tekintse". Csak az 1890-es évek végén merült fel ismét egy új levéltárépület gondolata. 1897. január 1-jén kezdte meg működését a Pénzügyi Köz- igazgatási Bíróság helyébe lépő általános Közigazgatási Bíróság, amelynek további helyiségekre volt szüksége a belügyi épülettömbben. Ugyanakkor az Országos Levéltár nevében Pauler is helyiségigénnyel lépett fel még 1896-ban, hivatkozva a kerületi táblák iratainak küszöbön álló átvételére és a bécsi Közös Pénzügyi Levéltárból remélt nagy mennyiségű iratanyag raktárigényére. Felmerült, hogy az Úri utcai szárnyon emelet- ráépítéssel oldják meg a problémát (a két emeleti szintet a bíróságnak, a 113