Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

lése. A III. Erdélyi Osztály, amely Erdély 1540 utáni iratait tartalmazza, kivéve a II. osztályba kerülőket. A IV. fő osztály neve Magyarországi Osztály, amelybe az 1723 után keletkezett, más osztályba nem tartozó iratanyagot vonják össze, lehetőleg úgy, hogy az egy tárgyra vonatkozó iratok egybe kerüljenek. Ez utóbbi osztályon belül négy alosztályt alakítanak ki, úgymint a) pénzügyi, b) igazságügyi, c) vallás- és közoktatás- ügyi és d) belügyi, utóbbiba kerülnek a további tárcák iratai is.34

Pauler ismertetett levéltár-rendszerezési terve — mint azt fentebb, elképzelése korábbi változatának ismertetésénél már konstatáltuk — lényegesen eltért az ankétbizottság által ajánlott tisztán tárgyi alapú rendszerezési elvtől, és alapvetően az időrend, a történelmi korszakok szerint kívánta tagolni a levéltár iratanyagát. A XX. század elejétől napjainkig folyamatos kritika tárgya ez a tervezet, pedig megszületésekor az európai országok levéltáraiban még általános gyakorlat volt a szervesen kialakult levéltártestek iratainak mesterséges tárgyi csoportok közötti szétosztása. Csak a XIX-XX. század fordulójától kezdődően és fokozatosan, a holland levéltárosok érdemeként jut érvényre a respect des fonás, a Provenienzprinzip, a fondok sérthetetlenségének elve a tárgyi elv helyett. Paulert tehát nem érheti vád azért, mert az 1870-es évek közepén nem a provenienda elve alapján képzelte el a levéltári rendezést. Más kérdés, hogy — alább majd foglalkozunk a témával — e terv különböző okokból, Pauler akarata ellenére, csak részlegesen valósult meg, és ezt a tényt, elődeinkhez hasonlóan, mi is szerencsének tarthatjuk.35

4. Az Országos Levéltár Pauler Gyula vezetése alatt (1875-1903)

Pauler Gyula 63. életévében, 1903. július 8-án délután két órakor Badacsonytomajon bekövetkezett váratlan haláláig állt az Országos Levéltár élén, eleinte országos levéltámokként, majd 1893 után országos főlevél- támokként. Az újjászervezett intézmény vezetői feladatait közel három évtizeden át látta el. Ebben a fejezetben áttekintjük, hogy ezalatt miként alakultak a levéltár működési feltételei és a feladatai, mi jellemezte tevékenységét.

34 Pauler, Országos Levéltár, 128.; Borsa, A Diplomatikai Levéltár kialakulása, 292-293.

35 A tárgyi rendszer jellemzőit, kártékonyságát, a proveniencia elvének térhódítását az európai levéltárakban részletesen tárgyalja Varga, Proveniencia.

111