Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
KISS ANDRÁS A berlini kérdés magyar szemmel Bevezetés Az 1961. évi berlini válság és vele párhuzamosan a németországi helyzet minden kétséget kizáróan talán az egyik leginkább foglalkoztatott kérdése volt az 1945 utáni politikai és gazdasági világrendnek. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a legfontosabb külügyi és pártdokumentumok alapján bemutassuk az 1961. évi második berlini válsággal kapcsolatos magyar álláspont főbb vonásait és a döntések hátterében húzódó tényezőket. A téma nemzetközi beágyazottsága és fontossága miatt a történész szakma a német kérdést az európai hidegháborús hatalmi politika és egyensúly kontextusában vizsgálta. A témáról Nyugat-Európában és 1990 után Magyarországon is számos tanulmány és dokumentumgyűjtemény látott napvilágot, azonban a kérdés feldolgozottsága és németországi társadalmi kibeszéltsége korántsem kielégítő.1 A berlini kérdéssel kapcsolatos levéltári források egy részét a rendszerváltást követően RuffMihály közölte munkájában.2 Tanulmányában a berlini magyar nagykövetség 1961. évi jelentéseit vette alapul, amelyek közül többre itt is hivatkozunk. A berlini magyar nagykövetség jelentései a német kérdésnek, ezen belül Berlin státuszának mindig is kiemelt figyelmet biztosítottak és értékes jelentésekkel látták el a Központot.3 Ezeknek az elemzéseknek a vizsgálatánál azonban szembetűnő, hogy az NDK szerveinek elemzésein, a „baráti” országok diplomatáival történt beszélgetéseken, a keletnémet propagandakiadványokon és sajtóhíreken alapultak. Tartalmuk azért is fontos, mert tükrözik az adott politikai helyzet és a tömeghangulat romlását, a kérdésre adandó magyar válaszok és lépések alakulását. 1 A kérdés részletes feldolgozásához lásd Németh, 1993. 273 p.; Horváth-Németh, 1999. 455 p.; Németh, 2004. 874 p.; Masát, 2001. 148 p., valamint német részről: Heidel- mayer-Hindrichs, 1965.; Wetzlangk, 1985. 2 Ruff, 1997. 164-238. 3 A Központ megjelölés alatt a magyar nagykövetségek minden esetben a Magyar Külügyminisztériumot értették. A berlini magyar nagykövet ebben az időszakban Rostás István (1906-1989) volt.
