Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
46 KISS ANDRÁS A magyar külügyi vezetés Berlin kérdését a német egység részkérdéseként értelmezte, ennek értelmében az álláspontja egyértelműen a keletnémet magyarázatokhoz állt közel. Eszerint a megoldás - a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának 30. ülése és az NDK kormányának 1958. július 26-ai nyilatkozata alapján - a német nép feladata, az egység csakis a két német állam közeledése alapján valósítható meg. A keletnémet tézis része volt az is, hogy a majdan létrehozandó egységes német kormány alapja egy népfrontos koalíció lehetne, ennek azonban az ’50-es évek végén sem volt egyáltalán realitása. Tanulmányunkhoz az 1961. évre vonatkozó MSZMP és külügyi dokumentumokat használtuk fel, kiemelve például Walter Ulbricht'' és Kádár János levélváltásait, valamint Magyarországnak a Varsói Szerződésben való szerepvállalásával kapcsolatos dokumentumait.4 5 Az 1961. évi válság nemzetközi politikai körülményei A második világháború végeztével kevesen számoltak a kelet-nyugati irányú kapcsolatok rövid időn belül bekövetkező romlásával. Figyelemre méltó George F. Kennan6 amerikai diplomata 1945 nyarán kelt megállapítása: „Az az elképzelés, hogy Németországot az oroszokkal együtt kormányozzuk, őrültség. De ugyanilyen őrültség azt képzelni, hogy az oroszok meg mi egy szép napon udvariasan visszavonulunk, és a vákuumból egy békés, szilárd és baráti Németország fog kiemelkedni. Nincs más választásunk, mint hogy saját németországi övezeteinket a függetlenség olyan formájához vezessük el, amely annyira kiegyensúlyozott és biztonságos, olyan fölényben van, hogy a Kelet nem veszélyeztetheti. Inkább egy feldarabolt Németországot, amelynek legalább a nyugati része bástya a totalitárius rendszer erőivel szemben, mint egy egységes Németországot, amely ezeket az erőket az Északi-tengerig engedi előrejutni.”7 Nyilatkozata a történelmi tények birtokában és az 1961. évi berlini események fényében minden kétséget kizáróan előrelátónak, és közel 16 évvel a nyilatkozatát köve4 Walter Ulbricht (1893-1973), kommunista politikus, a Németország Szocialista Egységpártjának főtitkára 1950-től, 1960-tól a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. 5 A témáról lásd még Kiss, 2011. 6 George F. Kennan (1904—2005), az amerikai külügyminisztérium tervezési főosztályának egykori vezetője. 1946-os Moszkvából küldött ún. Hosszú táviratiban, valamint 1947 júliusában nyilvánosságra hozott The Sources of Soviet Conduct c. híres cikkében foglalta össze a Szovjetunió feltartóztatásának elvét. 7 Idézi Bihari, 2002. 281.
