Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
56 KISS ANDRÁS berlini városvezetés nem reagált. Nyilvánvalóan ezzel függött össze, hogy Friedrich Ebert38 Kelet-Berlin főpolgármestere augusztus 4-én kelt rendeletében a határjáró személyeket (Grenzgángerek) regisztrálásra kötelezte. A fal építésével és a minisztertanácsi határozat megjelenésével egyidejűleg „rendezték” az ún. Grenzgánger-kérdést, vagyis annak a Kelet-Berlinben élő 50 ezer munkásnak a problémáját, akik Nyugat-Berlinbe jártak át dolgozni. Kelet-Berlin magisztrátusa 1961. augusztus 13-án (augusztus 12-ei keltezéssel) közleményt adott ki, amely egyszerűen kimondta, hogy Kelet-Berlin polgárai többé nem dolgozhatnak Nyugat-Berlinben. A munka felvétele céljából a legutóbbi kelet-berlini munkahelyükön, vagy a munkaközvetítő hivatalnál kellett jelentkezniük.* 39 Ezek a munkások az első napokban a kelet-berlini városháza előtt csendes demonstrációt tartottak, de látva a járőröző katonai egységeket, abbahagyták a tüntetést.40 A moszkvai tanácskozáson elhangzottakat — a keletnémet beavatkozást és a terveket kivéve - Kádár János 1961. augusztus 10-én közölte az MSZMP Központi Bizottsága ülésén. A Központi Bizottság 1961. szeptember 12-ei ülésén — tehát egy hónappal a határ lezárását követően — Kádár János az augusztus 10-ei üléssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Az akkori ülésünkön nem volt lehetséges erről beszélni, mert ez harci taktikai kérdés volt, teljesen meglepetész- szerűen kellett végrehajtani. A határoknak a lezárása — mondanom sem kell — az imperialisták manőverezési lehetőségeire igen nagy csapást mért, és politikailag is nagy csapás volt számukra, mert elég világosan megmutatta, hogy határozott lépésekre kész a szocialista tábor. [...] A Német Demokratikus Köztársaság állami tekintélyét hallatlan mértékben növelte, erősítette. Általában véget vetett ott annak a zsibvásárnak, ami Berlin körül volt.”41 Rostás István berlini nagykövet az NDK-ban és közvetlenül a határokon tapasztaltakkal kapcsolatban azonban meglehetősen közönyös kijelentést tett egyik jelentésében. A határokon kialakult személyi tragédiákért egyértelműen Willy Brandtékat42 tette felelőssé, akik megszüntették az NDK hatóságai által a határon felállított és átutazási engedélyeket kiadó irodákat. A hosszú távú kilátásokat illetően a magyar nagykövet annak a véleményének és elképzelésének adott hangot, hogy a belnémet 3» pfiedrjch Ebert 1948. november 30. és 1967. július 5. között volt Kelet-Berlin főpolgármestere. 39 Németh István: A német kérdés. I. m. 157—160. 40 MNL OL XIX-J-l-j-NDK-(1945-64)-ll/c-006556/1961. 41 MNL OL M-KS 288. f. 4. cs. 43. ő. e. Szószerinti jegyzőkönyv az MSZMP Központi Bizottságának 1961. szeptember 12-ei üléséről. 42 Willy Brandt (eredetileg Herbert Ernst Karl Frahm (1913-1992). Béke Nobel-díjas német szociáldemokrata politikus. 1957 és 1966 között Nyugat-Berlin főpolgármestere. 1967- 1987 között Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) elnöke, 1966 és 1969 között alkancellár és külügyminiszter, 1969-1974 között az NSZK kancellárja.
