Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
A berlini kérdés magyar szemmel 55 hónapos lejáratra rendelkezésükre. Kádár tehát az NDK-t a legteljesebb szolidaritásáról biztosította.33 A Varsói Szerződés országainak pártvezetői 1961. augusztus 3—5. közötti moszkvai értekezletén jóváhagyták Ulbricht javaslatát, hogy a két berlini városrészt elválasztva szögesdrót-akadályt állítsanak fel. A határ 1961. évi lezárása előtti napokban már napi 1500-1900 menekültet regisztráltak a nyugat—berlini menekülttáborokban. 1961-ig az NDK-t összesen három millió személy — köztük magasan kvalifikált munkavállalók — hagyta el Nyugat-Németországba távozva a jobb élet- és munkakörülmények reményében.34 A keletnémet menekültek számának folyamatos növekedése negatív hatással volt az NDK gazdasági fejlődésére és teljesítményére. A fal építésének megindításáról szóló parancsot Walter Ulbricht augusztus 12-én írta alá, amelynek nyomán még aznap éjjel a keletnémet katonaság és rendőrség egységeit felfegyverezve a berlini övezethatárokra irányították.35 Augusztus 12-én éjfélkor riadókészültséget rendeltek el, és megkezdték a kezdetleges szögesdrót-akadályok felállítását, hogy megakadályozzák a közlekedést és az átjárást.36 Az NDK nagy erőket mozgósított, a város központjában lévő Brandenburgi kapuhoz mintegy ezer főből álló egységet vezényeltek. A határzárlat megvalósítása tehát rendkívül gyorsan, a jelentések szerint szinte percek alatt történt. A fontosabb átkelőhelyeken néhány páncélos harcjármű mozgása volt észlelhető, ahova a rendőrség további erősítésként vízágyúkkal és páncélautókkal vonult fel.37 A drótakadályok előtt pár méterrel az utcákon árkot ástak, amelyekkel szintén az autós áttöréseket akarták megakadályozni. A két városrész közötti mindennemű közlekedés megszakadt. A fal építkezési munkálataival egyidejűleg az NDK vezetése megerősítette az NSZK-val határos nyugati határátkelőhelyeket. Az NDK Minisztertanácsának 1961. augusztus 12-én hozott határozata azonnali változtatásokat foganatosított Berlin térségének teljes közlekedési hálózatában, többek között a távolsági forgalomban, a berlini városi vasúti forgalomban, a földalatti-vasút, a személyhajó- és autóbuszforgalomban. Elvágták a városi gyorsvasút és a metró összeköttetéseit is, mindössze az S-Bahn Friedrichstrasse állomása maradt meg, ahol egy határállomást állítottak fel. A kelet-berlini városvezetés még jóval az augusztus 12-ei eseményeket megelőzően sürgette a határjárók kérdésének megoldását, amire a nyugat33 Uo. 34 Horváth-Németh, 1999. 95. 35 Az NDK Minisztertanácsának erről szóló határozata 1961. augusztus 13-án jelent meg. 36 Az építkezés ideje alatt összesen 85 keletnémet katona szökött nyugatra az épülő falon át, továbbá 800 polgári személy. ' MNL OL XIX—J-l—j—NDK—(1945—64)—11/c—006556/1961. Az augusztus 13-át követő öt nap eseményeinek és hatásának összefoglalása.
