Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Nyeste Sándor: A Munkácsytól a Kékesig

NYESTE SÁNDOR

ni, egyénre szabott formáját propagálta (ami nem feltétlenül következett a technológia jellegéből).

1959-ben emelkedtek a luxuscikkek árai, a televízióké azonban inkább csökkent. Két évvel később pedig a Szovjetunió Minisztertanácsa újabb „adományként” bejelentette, hogy véget vet a televízió tulajdonosok előfizetői díjfizetési kötelezettségének. Az 1950-es évek második felében, de még az 1960-as években is egy új készülék ára 850 és 2600 rubel között, azaz egy átlagos havi fizetés körül mozgott. A legkülönbözőbb fizetésű, beosztású és iskolai végzettségű emberek sokasága várólistákon várakozott arra, hogy a kicsiny képernyőjű, technikailag igen megbízhatatlan készülékeken élvezze az ekkoriban még igencsak gyerekcipőben járó és csak néhány óráig tartó a műsorsugárzást.7

302 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------°

A magyar „televíziózás” kezdetei

A sikeres előzmények ellenére magyar televíziózásról csak 1958-tól beszélhetünk. 1958. február 22-éig, amikor Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter átadta rendeltetésének az új adót, amely heti tizennégy órás műsort sugárzott, rögös út vezetett. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságon keresztül hazánk már a második világháborút megelőzően bekapcsolódott elektronikus képátviteli fejlesztésekbe. Az Egyesült Izzó tehetséges mérnöke, dr. Czu- kor Károly 1936. október 5-én televíziós laboratórium létrehozását javasolta, s ötlete már 1937-ben valósággá vált. Munkatervében elsősorban televíziós vevő berendezések kidolgozását és gyártásának előkészítését, későbbiek folyamán pedig a reménybeli gyártásellenőrzést célozta meg.8 A vevőkészülék előkészítéséhez és kipróbálásához szükséges képadó-berendezés hiányában az Izzó laboratóriumának munkatársai maguk állították össze a később hangtovábbításra is alkalmassá tehető szignálgenerátorhoz hasonló adóberendezést, „mely a kísérleti céllal zajló álló és mozgó képek rövid távolságokra történő továbbítását is megoldhatóvá tette”.9

7 ROTH-EY, 2007. 282-285.

8 A készülékek későbbi sorozatgyártását az akkor a társaság érdekkörébe tartozó Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János Rt. végezte volna, melyet a 220/1949. sz. MT. határozattal Orion Rádió, Villamossági és Üvegipari Nemzeti Vállalatnak neveztek át. 1955-ben az akkor már Orion Rádió és Villamossági Vállalat néven működő gyár készítette el az első magyar televízió vevőberendezést. (Részletesebben lásd: MNL OL Z 622 44. tétel)

9 http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/minden_hazbol_mozi_lesz.html (utolsó letöltés: 2012. február 01.)