Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Nyeste Sándor: A Munkácsytól a Kékesig
A Munkácsytól a Kékesig Az eredményekkel kecsegtető fejlesztéseket10 a közelgő háború akasztotta meg. A televíziós adó-vevő berendezés készítésével a labor csak 1940. augusztus 1-jéig foglalkozhatott, mert ettől kezdve az Audion-osztály feladatainak egy részét vette át. A háború miatt megszakadt fejlesztési kísérletek és a televíziós képátvitellel már korábban is kapcsolatba hozható számos magyar mérnök és feltaláló ellenére hazánkban a rendszeres műsorszolgáltatás politikai ballasztoktól terhelve későn indult be. Az 1950-es évek elejére már a béketáboron belül is mind több országban vált élő valósággá a televíziós-műsorszórás. A rendszeres adásokat 1948-ban megkezdő Szovjetuniót 1952-ben az NDK követte, és ekkor már Lengyelország és Csehszlovákia is közeljárt az állandó adás megkezdéshez. Rákosi Mátyás polgári luxusnak tartotta a televíziózást, Gerö Ernő egy 1952-es feljegyzésében viszont a jövő útjának, s vélhetően az ő kezdeményezésére és az egyre kínosabb lemaradás miatt kezdődtek meg az adásszolgáltatással és vevő készülékkel kapcsolatos kísérletek az Orion Rádió és Villamossági Vállalatnál 1954-ben. Az első magyar televíziós vevőkészülék 1955 nyarára készül el. Az 1955. június 16-án jóváhagyásra bemutatott, Antalfly Gyula és Laszip Sándor vezetésével kifejlesztett jórészt külföldi alkatrészből felépített, 43 cm-es (17”-os) átmérőjű, 70 fokos képeltérítésű képcsővel rendelkező készülék az AT 501-es típusszámot viselte. Sorozat- gyártása 1956 januárjában kezdődött meg. Az 1956. november 4-ei szovjet intervenció után a magyar televíziózás ügye egyre inkább gazdasági kérdéssé vált, a lakosság ilyen irányú fokozódó igényei a magyar híradástechnikai ipar fejlődési irányát és méreteit is megszabták. Az 1956-ban értékesíteni kezdett első hazai televíziókészülékek többségét, 1958-ig mintegy kétharmadát, magasabb keresetű értelmiségiek és káderek vásárolták meg. A rendszer támaszának nyilvánított munkásság és parasztság szélesebb rétegei elégséges anyagi fedezet hiányában a potenciális vásárlókörön kívül rekedtek. A párt és kormánycéloknak megfelelni kívánó Orion gyár ezért az AT 301 és AT 302 típusú kis érzékenységű készülékek forgalomba hozatalával kívánta a kereskedelmi és fogyasztói igényeket kielégíteni. A reménybeli kereslet a készülékekkel szembeni minőségi kifogások, a készülékek érzékenységéből adódó szűk vételkörzete és a viszonylag magas 4 600 és 5150 forintos készülékárak, illetve a korlátozott óraszámú és jórészt érdektelen kísérleti adások 10 Az Újpesti gyár üveggyári toronyépületbe elhelyezett adóállomással folytatott kísérletek 1937. június 21-én vezettek eredményre. Az első átvitel alkalmával Walt Disney által megalkotott Miki egér figurát továbbították az egyik szobából a másikba. A további kísérletek ugyanezzel a képpel folytak, majd a Tungsram márkajel és ugyanezen év őszén Maxwell angol fizikus portréja következett.
