Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején

tok igényeit, mivel a jelentkezők száma kevesebb volt, mint az igényelt létszám. Egyes helyeken munkabér vagy létszámkeret sem állt rendelkezésre, másutt alkalmanként, idénymunkára alkalmaztak fiatalokat.42 A termelőszövetkeze­tekben nagyobb létszámú fiatal alkalmazására lett volna lehetőség, de vonakod­tak a munkaegységben való fizetéstől, mivel nem havonta kapták volna fizeté­süket.43 Egyes városokban, pl. Pécsett, „általában visszaesés, rosszabbodás várható”, mert a város könnyűiparát nem bővítették, az épülő új hőerőmű és az uránbánya az ifjúság elhelyezése szempontjából nem jöhetett számításba.44 A rö­vidített munkaidővel foglalkoztatott fiatalok számára is kevés munkalehetőség állt rendelkezésre.45 A létrehozott Pályaválasztási Tanácsadó Irodákat a fiatalok nemigen keresték fel, mivel az elhelyezkedni akarók a maguk választotta munkahelyekre adták be pályázatukat. Egyes megyei jelentések arról is beszámoltak, hogy „a fiatalok el­helyezkedési érdeklődése minimális”. A helyzet javítására 1959-ben ifjúsági munkaközvetítő iroda létesítését határozták el azzal az indokkal, hogy az „jelen­tősen elősegítené, és szervezettebbé tenné Budapesten a fiatalok munkába helyezését”.46 Az elhelyezkedni nem tudó fiatalok tovább növelték a munkanélküliek számát. Egyes megyékben (pl. Békés) arról panaszkodtak, hogy a vállalatok „csak abban az esetben fognak megfelelő intézkedéseket tenni, hogy ha az illetékes szakmi­nisztériumok ezen a téren utasítást adnak a vállalatoknak”. Felvetették a gyakor­noki állások szervezését és a nyugdíjkorhatár csökkentését is.47 A fiatalok elván­dorlási szándéka is gondot okozott, mivel „van a falusi fiatalságnak egy része, aki nem akar falun maradni és mindenáron traktor, motorszerelő, műszerész és különböző szakmát szeretnének tanulni” (Somogy). Ezeknek a fiataloknak az elhelyezése, illetve visszatartása „nem volt könnyű feladat”.48 Heves megyében pl. irányelvként vetették fel, hogy a „fiatalok számára alkalmas munkahelyeket másokkal ne töltsenek be”, ezeket tartsák fenn számukra, és a munkahelyekre elsősorban helybelieket vegyenek fel.49 Vilmon Gyula50 egészségügyi miniszterhelyettes is foglalkozott az 1961. évben Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején o----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 239 42 MNL OL X1X-C-5-IV/32-3515-1959. 43 MNL OL XIX-C-5-A/5-17355-1958. 44 MNL OL XIX-C-5-IV/32-9303-1959. 45 MNL OL XIX-C-5-A/5-34310-1958. 46 MNL OL XIX-C-5-A/3-5450-1959. 47 MNL OL XIX-C-5-A/5-17393-1958. 48 MNL OL X1X-C-5-A/5-17480-1958. 45 MNL OL XIX-C-5-A/5-17554-1958. 50 Vilmon Gyula (1897-1966), orvos, 1957-1965 között egészségügyi miniszterhelyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom