Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
Javasolták, hogy a megyei lapokban és a Munkaügyi Szemlében cikkek jelenjenek meg a „Magyarországi cigányság foglalkoztatási problémája” címmel, majd leszögezték: „a foglalkoztatásról kiadott utasítások elegendőek, bár az intézkedések eléggé formálisak, és aktívabb szerepvállalás kell!” Összességében elmondhatjuk, hogy a Kádár-korszak elején új helyzet teremtődött a cigányság számára nemcsak foglalkoztatásuk, hanem életmódjuk megváltoztatására is. A cigányság nagy része az építőiparban talált munkát a ’60-as évek második felétől, s bérviszonyaik is elfogadhatóak voltak, ezért megkezdődött nagyfokú felszivárgásuk a nagyvárosokba, főleg Budapestre, de ez már túlmutat a korszakon. Megkezdődik egy olyan folyamat, amit a rendszerváltás szétver, hogy aztán évtizedekkel visszavesse a cigányságot egy demográfiailag alapvetően más viszonyok és arányok között. A cigányság foglalkoztatása mellett a nők munkába állása is komoly feszültséget okozott az ’50-es évek végén, a ’60-as évek fordulóján. Az ötvenes években megkezdődött a nők tömeges munkába állítása, amely nagymértékben megváltoztatta a társadalom képét. Ennek következtében új családmodell alakult ki, hiszen a nők sok esetben visszautasították a hagyományos női szerepeket, és a férfiakéval azonos jogokat, státust követeltek a foglalkoztatás és a bérezés terén egyaránt. Munkavállalási lehetőségeik elsősorban a kereskedelemre, a vendéglátóiparra, a szolgáltató- és könnyűiparra, valamint egyéb adminisztratív munkahelyekre korlátozódtak. A felvételeknél elsősorban a személyes kapcsolat és az ismeretség érvényesült. Az elhelyezkedési problémákért nemcsak a fennálló helyzetet, hanem a nőket is hibáztatták. Munkavállalásuk, foglalkoztatásuk feltételei ugyanakkor nem voltak biztosítottak, a gyermekintézmények (bölcsődék, óvodák, napközi otthonok) hálózatának széleskörű kialakítása, fejlesztése, bővítése még váratott magára. Nehezítette munkába helyezésüket, hogy válogattak a munkákban.2 Egy Pest megyei jelentés nyíltan leírja: ha „nem válogatnának a munkában, akkor elhelyezkedési arányuk jobb lenne”.27 28 Tény, hogy több műszakos foglalkoztatásuk nem volt lehetséges, mert zavart okozott a vállalat működésében, a három műszakos munkahelyet kevesen vállalták, mivel annak betöltése káros volt az egészségükre, de „nem szívesen” vállaltak munkát kertészeti vállalatoknál, téeszeknél vagy állami gazdaságokban sem. Súlyosbította a helyzetet, hogy a 27 A bólyi állami gazdaságban pl. a kukoricaszedésre irányított nők nem fogadták el a munkát, a pécsi Kesztyűgyárban a távolság és a lakáskérdés megoldatlansága akadályozta meg munkavállalásukat, de volt, aki azért nem vállalt munkát, mert „nem tetszett neki”. (MNL OL X1X-C-5V/22-3328-1961.) 28 MNL OL XIX-C-5-V/22-3328-1961. Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején •------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 235
