Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
236 KOCSIS PIROSKA munkára váró nők nagy része családfenntartó vagy egyedülálló volt és önmagát eltartani kényszerült, ráadásul többségük „semmiféle szakmai képzettséggel vagy megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkezett”. A nők elhelyezkedését nehezítette a vidékről bejárók nagy száma. Több megye jelezte a minisztérium felé, hogy a „kötelező női munkaerő-közvetítés bevezetése” sokat segítene, hiszen „meggátolná a helyzet rosszabbodását”, és lehetőség nyílna a szociális szempontok érvényesítésére. Véleményük szerint a helyzet hosszú távú megoldását „a megyék jellegének megfelelő iparfejlesztés és ipartelepítés adná”.29 A vidéki városokban a munkát igénylő nők száma meghaladta a munkahelyek számát, Budapesten a munkát keresők 70%-a nő volt, s közülük legtöbben 20—30 éves korukban kerestek munkát. Pécsett például a nők „elhelyezkedési lehetősége szinte katasztrofális”, mivel „számtalan három-négy gyermekes, kereső nélküli anya van, akinek nincs meg a mindennapi kenyere”, és nem tudnak számukra munkahelyet biztosítani. E helyzet megváltoztatása „egy felsőbb rendelettel volna lehetséges”.30 A kialakult helyzetért sokan elsősorban a vállalatokat okolták, mert azok nem jelentették be az üres álláshelyeket, nem tartották be a vonatkozó törvényes rendelkezéseket és ezzel „nemcsak a szocialista törvényességet sértik meg, de igen távol maradnak a vonatkozó rendeletek szociális szellemétől”. A vállalatoknál „a protekció rendszer szinte dühöng”, az elhelyezkedésekbe különböző szervek, így a párt, a rendőrség és a nőszövetség is beleszólt. Ilyen körülmények között a nők elhelyezésénél „szinte meddő marad minden igyekezetünk és eredménytelen minden harcunk”. A megoldást számukra „a kötelező munkaközvetítés jelentené”, mivel az kettős célt szolgálna: „meggátolná a vidéki nők beözönlését a városba és a kirívó esetek és a jogos panaszok megszűnnének”.31 A felállított munkaközvetítő irodák azonban csak abban az esetben tudták a női jelentkezőket kiközvetíteni, ha a vállalatnál, üzemnél vagy gyárban a fluktuáció miatt felszabadult egy-egy álláshely. Budapesten például „a főváros túlzsúfoltsága miatt” úgy oldották meg a helyzetet, hogy korlátozták „a fiúk felvételét az olyan szakmákban, ahova van bőven leány jelentkező”.32 A nők munkába állásának elősegítésére a megyék területén tanfolyamok beindítását szorgalmazták, így került sor hímzés és egyéb kézimunka, valamint gyermekjáték és művirág készítő tanfolyamok szervezésére.33 Szabolcs-Szatmár 29 MNL OL XIX-C-5-IV/32-9154-1959. 30 MNL OL XIX-C-5-A/4-16219-1959. 31 MNL OL XIX-C-5-IV/32-9303-1959. 32 MNL OL XIX-C-5-IV/32-9154-1959. 33 MNL OL XIX-C-5-A/5-17364-1958.
