Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
A „cigánypolitika” megoldására tett elképzelésekbe illeszkedett Benke Valéria18 művelődésügyi miniszter 1961 februárjában a kormány számára készített előterjesztése a cigánylakosság gazdasági, közegészségügyi és kulturális helyzetéről. Az előterjesztés többek között azt vizsgálta, hogy a cigányság miért nem tudott bekapcsolódni a rendszeres munkavállalók sorába. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cigányság ezer szállal kapcsolódik múltjához, s a megszokott életmódot még a társadalmi kivetettség árán sem voltak hajlandók feladni. Előtérbe kerültek olyan vélemények is, hogy ez „a csoport annál is veszélyesebb, mert képtelen megszabadulni attól a felfogástól, hogy a munka szégyen, s inkább bűncselekmények elkövetése árán tartja fenn magát. Ilyen szemléletű emberek minden telepen élnek, s mételyezik a cigányok szellemét; azokat, akik dolgoznak, kinevetik és csúfolják, és ezáltal visszatartják a munkától”.19 20 Az előterjesztés külön foglalkozott a cigány nők munkába állásával, mivel „kis töredékük” dolgozik rendszeresen és „még elmaradottabbak, mint a férfiak”, mivel erősebben ragaszkodnak a „régi életmódhoz”. A sok gyermek miatt nem képesek állandó munkát vállalni, inkább „jóslással, koldulással és csereberéléssel” foglalkoznak.211 A cigányság munkába állítását nehezítette szakképzettségük hiánya. Elenyésző volt azok száma, akik segédlevéllel rendelkeztek, éppen ezért különös súllyal vetődött fel a cigány fiatalok szakképzetlenségének kérdése, akiknek jövője teljesen bizonytalan volt, s többségük 16—17 éves korukban családot alapított.21 A fent vázolt helyzet megoldására az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1961. június 20-án határozatot fogadott el A cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos egyes feladatokról címmel. A cigányság helyzetének megoldását ekkor még politikai kérdésnek tekintették.22 A pártvezetés rossz szemmel nézte a hagyományos cigány foglalkozásokat, nem tartotta kívánatosnak, hogy a romák az ötvenes években már kialakult ipari körzetekbe ingázzanak, noha a határozatot előkészítő tanulmányokban még az szerepelt, hogy Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején o------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 233 tés, az iskoláztatás, az egészségügy, az életkörülmények javításának általános igénye is. Az 1961-es párthatározattal megszüntetett Cigányszövetség feladatát eleinte az Országos Cigányügyi Bizottság vette át, majd 1962-től az Országos Társadalmi Bizottság látta el. Érdemi munkát egyik szerv sem végzett. 18 Benke Valéria (1920—2009), tanítónő, kommunista politikus, 1958—1961 között művelődésügyi miniszter. 19 MNL OL XIX-C-5-V/22-03060-1960. 20 MNL OL X1X-C-2-X-00295-1960. 21 MNL OL X1X-C-2-X-002/6-1-1961. 22 A határozat célja politikai alapelvek rögzítése a cigányok helyzetének megítéléséről, valamint társadalmi státusuk és a további feladatok meghatározása volt, ami évtizedekre meghatározta a cigányokkal kapcsolatos politikai alapelveket.
