Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
232 KOCSIS PIROSKA megkülönböztetés és helytelen szemlélet felszámolása. A jelentések nagy része a cigányság „társadalmunk szintjére való” felemelkedését szorgalmazta. Leszögezték, hogy a cigányok között „meg kell különböztetni a becsületes, megfelelő nevelőmunka mellett dolgozni akaró egyéneket a társadalom káros elemeitől”. Alapvetőnek tartották a munkára nevelést elsősorban azért, hogy a rendszeresen nem dolgozó cigányok is „hasznos, becsületes munkával foglalkozó tagjaivá váljanak a társadalomnak”. Álláspontjuk az volt, hogy „a cigányokkal szemben sem lehet merev, sematikus módszereket alkalmazni” (pl. különálló termelőszövetkezetek szervezése, stb.).15 Több beszámoló kitért arra, hogy „a fennálló helyzetet súlyosbítja”, hogy „semmilyen adat és statisztika” nem foglalkozik felmérésükkel, így a hivatalos statisztikai adatokat nem lehet elfogadni hitelesnek, mivel „az volt a cigány, aki annak vallotta magát”, éppen ezért a felmérésekben a cigányok számát „alul- becsültnek” értékelték. A megyei jelentések készítői nem titkolták ellenérzésüket a cigányokkal szemben. Munkához való hozzáállásukról negatívan nyilatkoztak, hiszen véleményük szerint „a cigányok húzódoznak a munkától, szívesebben végeznek házalást, idénymunkák során gyűjtögetést”. Sokan közülük „csavargásból, koldulásból, lopásból” élnek, különösen jelentős „garázdálkodásuk a mezei és erdei lopás terén”. Ugyanakkor nem hallgatják el azt a tényt, hogy a cigányság egy részében megvan a hajlandóság „a neki kedvező és tetsző munkára, így a zenélés, vályogvetés, kosárfonás és gyűjtögetésre”. A jelentések szerint az üzemek és a vállalatok tartózkodtak a cigány dolgozók alkalmazásától, hiszen nagyrészük „nem állja a munkát, állandóan vándorol, a részükre kiadott munka és védőruhát - sok esetben pokrócot, lepedőt, munkatársaik értékeit — ellopják. Ebből sok rendőri és bírói eljárás volt.” A munkások is idegenkedtek tőlük, mivel „munkabrigádba nem veszik be őket gyenge teljesítményük miatt”. Munkához való hozzáállásukat életkörülményeikkel magyarázták (vadházasság, vándorlás, csavargás, lakáshelyzet), éppen ezért javasolták, hogy a cigánykérdést „a szocialista humanizmusnak megfelelően kell megoldani”, nevelésüket, társadalmi felemelkedésüket „az egész társadalom ügyének kell tekinteni”.16 1957-ben létrehozták a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét,17 mely elsősorban közvetítő feladatot látott el az állami szervek felé. 15 MNL OL XIX-C-5-V/22-1308-1958. 16 MNL OL XIX-C-5-V/22-03060-1960. 17 Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége 1957-ben jött létre. Célul tűzte ki, hogy megteremti, ill. megújítja az eredeti cigány irodalmat, a zenét és más művészeteket, és segít megőrizni az ősi nyelvet. Az Alapító okiratban szerepelt továbbá a munkahelyterem-
