Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
KOCSIS PIROSKA Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején Bevezetés Hazánk gazdasági, társadalmi és politikai helyzete az 1956-os forradalom után jelentősen átalakult. A forradalom után a Kádár János vezette kormány számára legfontosabb teendő a rend és a nyugalom helyreállítása, a termelőmunka azonnali megkezdése, a munka felvételét gátló körülmények elhárítása, valamint a korábbi bérszínvonal fenntartása volt. Az erőszakos karhatalmi fellépésekkel kombinált politikai „tárgyalások” mellett e cél elérése érdekében olyan rendeletek és határozatok sora született, amelyek során a társadalom nagy része jelentős anyagi kedvezményekben részesült. A munkavégzés terén hangulatjavító intézkedéseket hoztak, amelyek egyértelműen a passzív többség megnyerését és a politikai nyugalom megőrzését célozták. A rendszer mindenekelőtt folyamatos munkát, biztonságot és a biztos anyagi gyarapodás lehetőségét ígérte. A kompromisszumot — valóságos választási lehetőség híján — egyre többen elfogadták. Egy ki nem mondott kiegyezés történt a régi-új hatalom és a nép között: aki csendben maradt, dolgozott és hangosan nem kritizálta a rendszert, azt békén hagyták. Az „élni és élni hagyni” politikája több mint két évtizedre megteremtette a hatalom és a társadalom nagyobb konfliktusoktól mentes együttműködését, melynek alapjait ekkor rakták le. Az ’50-es évek végén és a ’60-as évek elején a bel- és külpolitikai konszolidáció révén tekintélyt szerzett Kádár elérkezettnek látta az időt arra, hogy a társadalom megbékítésére törekvő politikát folytasson. A mindennapi élet depolitizálása érdekében a szegényebb néprétegekhez fordult, megnyerésükre különböző szociális és jóléti intézkedéseket vezetett be. Ezen intézkedések között szerepelt a munkabérek kifizetésének központi szabályozása, a jogtalan béremelések felszámolása, a teljes foglalkoztatottság, a munkanélküliség megszüntetése, ugyanakkor a munkakerülés büntetése, a korábbi feszített normák és a megnövelt munkaidő csökkentése, a bérek jelentős emelése, ami ugyan kiegészült a munkaerő-tartalékok kimerülése okozta munkaerőhiány
