Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
224 KOCSIS PIROSKA nyal, az eredmény pedig a teljesítménytől nagymértékben független anyagi biztonság lett. Tanulmányunkban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Munkaügyi Minisztériumának anyagában található forrásokra építve mutatjuk be a kádári konszolidáció időszakát, amelyben az elnyomó intézkedések mellett szociálpolitikájában a foglalkoztatottsággal, a munkanélküliséggel, a munkaerőhelyzettel, a cigánysággal, a nőkkel, a fiatalokkal és a csökkent munkaképességűek munkába állításával kapcsolatban felmerült gondokat, problémákat helyezte előtérbe. A munkával összefüggő társadalmi intézkedések és juttatások között külön figyelmet szentelünk a munkaidő csökkentése, a különböző munkaidő-kedvezmények adása és a természetbeni juttatások terén alkalmazott ingyenes és kedvezményes juttatások rendszerének, melyek fokozatosan bővültek a tárgyalt időszakban. Végezetül a munkásvédelem és a baleset-elhárítás terén kialakított új követelményekre és azok megvalósítása terén alkalmazott módszerekre hívjuk fel a figyelmet. I. A foglalkoztatottság, a munkanélküliség és a munkaerőhelyzet alakulása Az 1950-es évek végén, a ’60-as évek elején — az akkori tervutasításos elvárásoknak megfelelően - a szocialista korszak jellemzője a teljes foglalkoztatottság volt. A foglalkoztatottak száma állandóan emelkedett, az emelkedés üteme meghaladta a munkaképes korú, valamint az összes népesség számának növekedését. Az országos foglalkoztatottsági helyzet javulása és viszonylag kedvező alakulása mellett állandóan jelentkeztek a regionális munkaerő problémák. Ebből következett, hogy egyes területek foglalkoztatottsági szintje jelentősen eltért egymástól. A munkaerő-közvetítő irodák statisztikai adatai részletes információkat adnak az elhelyezkedni nem tudó, munkát keresőkről. A rendszer a teljes foglalkoztatottságra törekedett, ám sokan nem tudtak elhelyezkedni. Hivatalosan nem létezett munkanélküliség, azonban a munkától önkényesen távolmaradókat büntették, megbélyegezték, közveszélyes munkakerülő („kmk”)1 címmel 1 A közveszélyes munkakerülés fogalma már a XX. század elejétől létezett. Az 1961. V. törvény is büntetni rendelte a közveszélyes munkakerülést: (214. § (1) Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső; ebben az esetben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (3) E § alkalmazásában visszaeső az, akit közveszélyes munkakerülés, tiltott szerencsejáték szervezése, üzletszerű kéjelgés, üzletszerű kéjelgésre rábírás, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kitartottság vagy kerítés
