Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban
214 KERESZTES CSABA technikai oktatás keretében. Arató [Ferenc] et. [elvtárs]: Kisüzemi szemléletet mutat így ebben a szövegezésben, más szövegezést kell alkalmazni, ha nem hagyjuk el az ’általános iskolát’ kifejezést. Lugosi [Jenő] et. [elvtárs]: Milyen nagyüzemi szemléletet akarunk kialakítani? így is van túlzás. Benke et. [elvtársnő]: Ügy értelmezték sokan, hogy a két felső osztály meghatározott iparágban szakmai képzést kapjon. Arató [Ferenc] et. [elvtárs]: Az iskoláknak van gyakorló területe, viszont ezek nagy része termelőszövetkezeti területekből van kihasítva. Ilku et. [elvtárs]: A termelőszövetkezetek keretében dolgoznak ott a gyerekek. [...] Juhász Andor: A politechnikai képzés az iskolai kerten túl megy, vagy a kertben történik. Esetenként túl megy. Célja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jellegét ismerjék. Tantervi kérdés. Arató et. [elvtárs]: Gyakorló területen folyjék a munka. Ezt feltétlenül hangsúlyoznom kell, hogy gyakorló területen, mert jelenleg [a] gyakorló kertben az a helyzet, hogy egy kis területen rengeteg gyerek gyakorol, ami úgy néz ki, hogy az egyik elülteti a palántát, a másik pedig kiszedi. Ezt akarjuk megszüntetni.” Fejlesztések és beruházások az oktatási ágazatban Szintén az 1961. év feladatai közé tartozott a művelődésügy három éves terve végrehajtásának értékelése, beleértve az előző év gazdálkodásának vizsgálatát is.22 Előterjesztésként az írásos anyag „Szigorúan bizalmas!” minősítésű volt, s a benne foglaltakból meglehetősen egyértelműen derül ki, hogy akkoriban sem a kulturális ágazat fejlesztésére csoportosították az állami költségvetés fő összegeit. Eltekintve a szükséges beruházásoktól - írták elsősorban „a meglévő intézmények hálózatára támaszkodva, a munka tartalmi megjavításával, az elvi kérdések helyes megoldásával emeljük számottevően a kulturális szolgáltatások színvonalát”. A három éves népgazdasági terv legfontosabb feladatai (az „ellen- forradalom” okozta károk helyreállítása, a szocialista építés és népgazdaság „zavartalan fejlesztéséhez szükséges egyensúly biztosítása”, az elért életszínvonal biztosítása, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítása, stb.) mellett a művelődésügyi terv összeállításánál figyelemmel kellett lenni „az ország akkori helyzetére”. Az I960, év végéig a megnövekedett létszámú iskolai tanulók23 elhelyezését kellett megoldani, illetve a gyermekvédelem és a gyógypedagógia színvonalán kellett emelni, a szakemberképzésben pedig a műszaki ellátottságot 22 MNL OL XIX-I-4-fff-1961. május 26. 23 Az ún. Ratkó-gyerekek iskolába érkezéséről, sőt már a második osztály megkezdéséről van szó.
