Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban
Kultúrpolitika szóban és írásban 213 sában a katonáknak és a diákoknak is segédkezniük kellett.) A mezőgazdasági termelés szintén emelkedett, a társadalom ellátása optimálisabb lett. Vidéken a tanítókat bevonták a téeszesítés végrehajtásába. Bár minden hivatalos jelentés többnyire az elért eredményeket hangoztatja, idealizálva a valós helyzetet, nem érdemtelen idézni az erről szóló szakaszokat: „A pedagógusok közelebb kerültek a falu lakosságához, mivel a pártszervezetek jelentős számban bevonták őket a mezőgazdaság átszervezésének munkáiba. Ez a megbízatás növelte a pedagógusok önbizalmát, ugyanakkor közvetlenebb kapcsolatba kerültek a párttal és annak politikájával. Az a tapasztalatunk, hogy azok a pedagógusok, akik részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkáiban, bátrabban beszélnek a gyermekek előtt világnézeti, politikai problémákról. A gyakorlati életből meggyőző problémákat tárnak a tanulók elé. [...] Az előrehaladás mutatójaként említhetjük meg, hogy nevelőink elismerik a munkásosztály és pártja politikájának helyességét.” Ellenpélda az megismert negatívumokról: „A tantestületi egység további fejlődésének néhány gátló tényezője is van. A termelőszövetkezet átszervezési ütemét illetően olyan aggály merült fel — mivel a tsz-ek anyagi erőt igényelnek20 —, hogy ez lassítani fogja az életszínvonal további növekedését. Jobb lett volna lassabban haladni, mert így jobban növekedett volna az életszínvonal.”21 A tanulók gyakorlati előképzését az általános iskolákban is bevezették, mint politechnikai oktatást vagy az iskolakertek művelésének kötelezettségét. A középfokú oktatás során mindenki került üzemi környezetbe, míg az egyetemisták és főiskolások a nyári időszakban végeztek termelőmunkát. Nézeteltérés egyedül az első esetben, az általános iskolások gazdasági termelőmunkába történő bevonása körül alakult ki. A miniszter szerint: „van olyan téveszme, hogy az általános iskolás gyerekeket üzemi keretek között politechnikai oktatásban részesítjük. Ha — különösen kis helyiségekben — [a] falusi ktsz [kisipari termelőszövetkezet] műhelyében csinálnak valamit, az nem rossz, de nagyüzembe általános iskolás gyereket nem kívánunk bevinni, a politechnizáció mint oktatási tevékenység az iskolában vagy valami közös tanműhelyben képzelhető el és nem az üzemben.” Bencédy József ehhez hozzátette: „Ha a ’gyakorlóterületén’ szót meghagyjuk, az általános iskolát tulajdonjogilag kell érteni. Éppen azt a veszélyt kell elkerülni, hogy ne legyen törvényadta lehetőség arra, hogy az általános iskolai tanulókat a tsz-be [termelőszövetkezetbe] küldve dolgoztassák.” Ügy vélem nem érdemtelen idézni a vita folytatását is. „Benke et. [elvtársnő]: Szükség esetén szívesen segítenek a 13-14 éves gyerekek is, de az nem a tan terv szerint folyjék, és ne a poli20 Értsd: állami támogatást. 21 MNL OL XIX—1—4—fff—1961. április 28.