Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban

Kultúrpolitika szóban és írásban 207 rendelettel] foglalkozó elvtársakat, hogy gondoljanak az azzal kapcsolatos prob­lémákra is. A pedagógusokról ne csak munka alkalmassági követelmény szerepel­jen, hanem meg kell határozni, hogy milyen követelményeket támasztunk eléjük, pl. emberi, politikai magatartásukat kell meghatározni, olyanokat, amiket oklevél és egyéb szolgálati idő kritériumokon kívül meg tudjuk állapítani, kik a jó peda­gógusok és kik a nem jó pedagógusok. Néhány olyan követelmény, amelyeket nem lehet határozottan megfogalmazni, de mégis adnak lehetőséget, hogy a pe­dagógusokkal szembeni speciális követelményeket törvénybe iktassuk. Erre felel­ni egyszerű volt, talán megoldani sem lesz nehéz.” Mindehhez később hozzátette: „Nemcsak a négy fal közé [sic!], hanem a községében, városában van jelentős szerepe a műveltség termesztésében [sic!], a szocialista gondolkodás és morál erősítésében. Támogassa az úttörő-mozgalmat és a szülői munkaközösséget. A csa­ládot segítse a gyereknevelésben, ezzel kooperáljon a szülői munkaközösséggel és az ifjúság közösségi szemléletének, gondolkodásmódjának kialakításában.”16 A fentebb vázolt igény nem volt új keletű. Megjelent ez már az ötvenes évek­ben, majd az 1956 utáni időszakban is és 1961 tavaszán pedig az elért eredmé­nyekről is születtek beszámolók.17 Teljes megyék oktatási viszonyait vizsgálták meg a megyei tanácsok illetékes szervei, és az összefoglalt értékelések a kollégium asztalára kerültek. Az iskola közösségformáló szerepe, annak biztosítása és befolyásolása az egyik leghangsúlyosabb eleme volt a megbeszéléseknek. A vizsgálatok során igyekeztek a iskolaközösség szocialista tudatformálásában elért eredményeit megállapítani. A megyei vizsgálatok előadója azt hangoztatta, hogy „általánosságban az tapasz­talható, hogy a tanulók magatartása kedvezően alakul. Ez tanulmányi és órán kívüli segítésben nyilvánul meg, továbbá magatartásban, stb. Erre mi utaltunk jelentésünkben. A közösségi magatartás általában jónak mondható. Ebben az évben egyetlen fegyelmi fordult elő. Súgások, puskázások elenyésző mértékben fordulnak elő. Az is eredmény, hogy közvetlen kapcsolat alakult ki az osztályfő­nökök és a tanulók között. Ezt abból is látjuk, hogy sok esetben most már csa­ládi intim problémákat is megbeszélnek az osztályfőnökökkel.” Külön és hosszan vizsgálták az iskolaigazgatók szerepkörét. A felméréseikben megfogalmazottak szerint: „A tantestületekben nem tapasztalunk egészségtelen, a munkára zavarólag ható nézeteltéréseket a marxista és nem marxista pedagó­16 MNL OL XIX-I-4—fff-1961. január 20. - Az idézetben szereplő „termesztés” szó vélhe­tően a gyorsírók vagy a gépelést végzők félrehallásán alapszik, feltehetőleg a terjesztés szó hangozhatott el. 17 1961. április 28-án az 1960-1961. évi tanévnyitó utasítások végrehajtásának Hajdú-Bihar és Békés megyei tapasztalatait, valamint a Nógrád és a Veszprém megyék népművelési helyzetét elemezték. (MNL OL XIX—I—4—fFf—1961. április 28.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom