Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban
200 KERESZTES CSABA (pl. több nő végzett el gimnáziumot, mint férfi, utóbbiak a szakmunkásképző intézményekben voltak felülreprezentáltak). A következő évtizedre a diplomás népesség háromszorosára emelkedett (40%-uk nő, ami szintén többszörös növekedés a korábbi évtizedekhez képest). A fejlesztések eredményeképpen iskolázottsági szempontból Magyarország az 1970-es évek végén 17 európai ország között a 10. helyet foglalta el: az alsó- és középfokú iskoláztatás szintjén ennél jobb volt a helyezés, míg a felsőoktatási végzettségűeknél a viszonylag alacsony szám miatt rosszabb. A reform első revíziójára 1965-ben került sor. Főleg a középfokú képzés gyors általánossá tételének döntésein változtattak. A túlburjánzott középiskolák számát csökkentették, és megszüntették az eredménytelensége (az üzemi látszattevékenység) miatt sokat bírált 5+1-es rendszert is. A szakmunkásképző iskolák jelentőségét csökkentették és a rokon szakmákat összevonták, illetve új szakképzéseket indítottak el (pl. élelmiszeripar, kereskedelem, stb.). A felsőfokú technikumok egy része 1965 után főiskolává, főiskolai karrá alakult vagy megszűnt. A felsőoktatási intézmények felügyeleti szervei esetében annyit értek el, hogy a korábbi 16 főhatóság helyett a hatvanas évek közepére öt minisztérium irányította a szakmailag hozzá kapcsolódó felsőoktatási intézményeket. 1965 után az egyetemekre, főiskolákra felvettek számának növekedése is lelassult.3 A reform tartalmi vitái a kollégiumi üléseken A fentebb röviden összefoglalt reformtörvény tervezetét az 1961 elején tárgyalták meg.4 A viták a reform elméleti kérdései körül forogtak. Ezeket a többnyire szakmai jellegű véleménycseréket nem közlöm, a néhány legérdekesebb részek kivételével. A szövegrész-közlések a tágabb szövegkörnyezetükből kiragadottak, azonban a lényegi mondanivalót tartalmazzák. A reform végrehajtásának várható időtávlata rendkívüli módon foglalkoztatta a vezetést. Tisztában voltak azzal, hogy egy teljes oktatási struktúra megváltoztatása sem megy expressz-sebességgel, azonban a tőle elvárt eredmények még hosszabb idő után lesznek kimutathatók. Féltek viszont attól, hogy az időközben bekövetkező gazdasági és társadalmi átalakulások további alapvető változtatásokat fognak igényelni, és amely átalakulások pontos tartalmát 1961-ben nem látták pontosan előre. Ezért olyan törvény megalkotására törekedtek, amely gyors és közvetlen hatást gyakorol, s időben kiszámítható eredményeket hoz. 3 Barta, 1984. 19-116.; Csizmazia, 1982. 15., 79. 4 MNLOLXIX-I-4-fff-1961. január 20.
