Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Szabó Csaba: Azok a „hatvanas évek”
18 SZABÓ CSABA felfedezni vélték a mindkét fél részéről már ezekben az években tapasztalható komoly lépéseket a „békés egymás mellett élés” irányába. A két nagyhatalom kapcsolatrendszerét és így a világpolitikát is egyfajta kettősség jellemezte. A Szovjetunió részt vett a leszerelési konferenciákon, és határozott engedményekre is hajlandónak mutatkozott. Atomkísérleteit időről időre szüneteltette, de éppen ebben az időben emelkedett a rakétakísérletek száma mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban. Ugyancsak az ötvenes évek második felében indult komoly versengés a két hatalom között a mesterséges holdak előállítása terén. Az Amerikai Egyesült Államokat hatvanas években a tényleges jogegyenlőségükért küzdő afroamerikai polgárok megmozdulásai, a polgárjogi mozgalom is feszítette. Az USA-ban élő mintegy 28 millió fekete bőrűnek - a törvényekkel ellentétben - alapvetően más volt a szociális helyzete, mint a fehéreknek. Nehezebben jutottak munkához, kevesebb bért kaptak, egyes államokban nem mehettek be meghatározott szórakozóhelyekre, közintézményekbe. Az afroamerikai polgárjogi mozgalom vezetőinek, aktivistáinak és tagjainak célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Különböző vallásokból, ideológiákból, politikai és filozófiai gondolatokból összegyúrt vegyes elképzelések mentén számos polgárjogi irányzat alakult ki az USA-ban. A hatvanas évek a politikai merényletek évtizede is Amerikában. Malcolm Little, másként El-Hajj Malik El-Shabazz, vagy csak egyszerűen Malcolm X, amerikai muzulmán papot, fekete emberjogi aktivistát 1965-ben gyilkolták meg. Martin Luther King fekete bőrű tiszteletest, polgárjogi aktivistát 1968-ban lőtték le. A John F. Kennedy elnök ellen elkövetett 1963-as dallasi merénylet máig spekulációk forrása. Mellette szinte feledésbe merül, hogy öt évvel később az elnök öccsét, Robert F. Kennedyi is meggyilkolták.8 A hatvanas évek Amerikája egy generáció lázadásának szimbóluma is,9 amely Európára is komoly hatást gyakorolt az 1968-as diákmegmozdulásokban. A nyugat-európai nagyvárosok marxista-maoista, kissé anarchista diákmegmozdulásai lényegében a fogyasztói társadalom, az elszemélytelenedés ellen irányultak.10 Az átmeneti pápának szánt 78 éves XXIII. János 1959. január 25-én a római Szent Pál bazilikában jelentette be először, hogy római egyházmegyei, majd „ökumenikus zsinat” összehívásával akarja a katolikus egyházat megújítani. A ka8 Adams, 2008.; Názer, 2008. 46-61. 9 A generációs kiábrándulás a hatvanas évek végének filmjeiben is kifejeződött: A Zabriskie Point 1970-ben bemutatott színes, amerikai filmdráma, Michelangelo Antonioni első amerikai filmje. A film zenéjét a Pink Floyd komponálta. Ugyancsak 1970-ben készült Stuart Hagmann kultuszfilmje, az Eper és vér. 10 Frei, 2008.
