Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Lakos János: A Levéltári Szemle az 1960-as évek magyar levéltárügyében
LAKOS JÁNOS lehetőséget ahhoz, hogy levéltáraink ugrásszerű fejlődéssel igyekezzenek pótolni fejlődési hiányaikat. Ezzel majdnem egy időben érkeztek meg az első szovjet levéltári tapasztalatok, amelyek a fejlődés eredményeit tovább szélesítik.” Ezt követően kitért arra, hogy a LK újraindítása napirenden van. „Ugyanakkor szükségesnek mutatkozott egy könnyebben megjelentethető folyóirat megindítása, melynek célja: külföldi levéltári cikkek, rendeletek, szabályzatok fordításainak közlése, kisebb tanulmányok, beszámolók közreadása, továbbá ismertetéseknek s a levéltárak híreinek közzététele. Ez a folyóirat hivatott arra, hogy az immár egységes szervezettel rendelkező magyar levéltárügy teljes megszilárdítását elősegítse azáltal, hogy ismertetéseket közöl egyes levéltárak helyzetéről, különböző munkákról, fontosabb újításokról.” Borsa kifejezte, hogy a LH nem teszi feleslegessé a LK-t. A LH híradásai valamennyi levéltári dolgozóhoz és a rokon intézmények érdeklődő munkatársainak szólnak azért, hogy „a levéltárak minél nagyobb eredményeket tudjanak elérni a magyar kultúrforradalom döntő szakaszában.” A LH első száma 200, 1952 évi 1. száma 300, a további számok pedig 1957- tel bezárólag 400 példányban jelentek meg külső vállalatok előállításában. Rövidesen kiderült, hogy az eredeti elképzeléseket több okból kifolyólag nem lehetett teljesen megvalósítani. Késtek a megjelenések, négy számot csak 1952-ben sikerült publikálni, ezt követően a LH fennállása alatt minden évben adtak közre összevont számokat. Komoly problémát jelentett, hogy tiszteletdíjat nem lehetett fizetni a szerzőknek. A LÓK 1955 elején részletes indoklással ellátott előterjesztést tett a változtatásért — sikertelenül.4 1954-ben újraindult a LK. Ez a tény felszínre hozta a kérdést: szükséges-e fenntartani a LH-t? A LÓK 1955 januárjában egyértelműen a folyóirat megtartása mellett foglalt állást. Az Oktatási Minisztériumhoz címzett javaslata a következőkkel indokolta ezt. A levéltári terület előtt komoly feladatok állnak, és ez megfelelő szakirodalmi munkásságot is igényel. A kidolgozandó témák „egy részének publikálását a LK vállalni tudja. Ezek főleg olyan témák, melyek a levéltári hálózaton kívül álló, ezzel tágabb kapcsolatban lévő köröket [...] is érdeklik. Van azonban a témáknak egy másik csoportja, mely részint csupán a legszűkebb levéltári hálózat dolgozói számára bír érdekkel, bár megoldásuk alig jelent kevésbé tudományos vagy igényes munkát, mint az előbbi kérdések tárgyalása”. Szükség van a LH-ra „a külföldi szakmai fordítási anyag publikálásának egyedi tereként. [...] Fenn kell tartani a LH-t azért is, mert évenkénti többszöri megjelenése a különféle technikai nehézségek miatt nehezebben mozgó LK-kel szemben lehetővé teszi a területileg az egész országra kiterjedő levéltári hálózat 132 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------4 M NL OL XIX-I-18-1955-86436-2-3. és uo. MNL OL XIX-I-4-ab-88461/1961.
