Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Lakos János: A Levéltári Szemle az 1960-as évek magyar levéltárügyében
A Levéltári Szemle az 1960-as évek magyar levéltárügyében 133 aktuális szakmai anyagokkal való viszonylag gyors és rendszeres ellátását.”5 A minisztérium elfogadta a javaslatot, így a LH fennmaradhatott. A levéltári terület irányítását 1956 elején az oktatási tárcától a Minisztertanács vette át, de a forradalom leverése után, 1957 tavaszától ismét egy tárca, a Művelődésügyi Minisztérium lett a főhatóság. Utóbbiról az 1957. évi 27. tvr. rendelkezett. Ezzel egyidejűleg megszűnt az 1950-től működő LÓK mint középirányító szerv, pontosabban Levéltári Osztályként beolvadt a minisztérium hivatalszervezetébe. A volt LÓK Költségvetési Osztálya Levéltárak Gazdasági Hivatala (LGH) néven az állami levéltárak gazdasági ügyeit intéző önálló intézménnyé vált. Az átszervezés következtében nagymértékben lecsökkent a Levéltári Osztály létszáma: 1957. januárban még 14 fő levéltári szakmai létszámmal tevékenykedett a LOK, 1960 októberében már csak összesen öt fő dolgozott a Levéltári Osztályon, közülük négy volt érdemi szakember. Ilyen alacsony létszámmal nem lehetett fenntartani a korábbi központi irányítás direkt módszereit, ezért további szervezeti lépések váltak szükségessé. 1958-ban a területi állami levéltárak szakmai felügyeletének ellátására létrehozták a levéltári felügyelői hálózatot. Hat levéltár vezetője kapott ilyen megbízást, feladatuk a környező megyék állami levéltárainak felügyelete volt. Emellett életre hívták a Módszertani Kollégiumot, amely feladatcsoportok szerint bizottságokban (rendezési, selejtezési, segédletkészítési, kiadványi, népművelési, technikai fejlesztési) tevékenykedett, és javaslatokat dolgozott ki munkautasításokra és szabályzatokra. Eleget téve a szakma igényeinek, 1959-ben tanácsadó szervként felállították a Levéltárak Tudományos Tanácsát, amelynek tagjait (hat levéltárost, hét történészt) a művelődésügyi miniszter bízott meg, képviseletet kapott az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma, a Hadtörténeti Intézet, a Közalkalmazottak Szakszervezete, a Kormány Titkársága, a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium is.6 A Tanács érdemi tevékenységet alig fejtett ki, néhány év múlva meg is szűnt. A Levéltári Osztály által irányított, közlevéltárnak minősülő 21 állami levéltár sorába 1961 elején a MOL, a Központi Gazdasági Levéltár (KGL, 1961 végével megszűnt), a területi állami levéltárak (fővárosi Levéltár, Pest és Nógrád Megye Levéltár, Debreceni, Egri, Esztergomi, Győri, Soproni, Gyulai, Kaposvári, Kecskeméti, Miskolci, Nyíregyházi, Pécsi, Szegedi, Szentesi, Szolnoki, Szombathelyi, Veszprémi, Zalaegerszegi és 1960-tól a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltár) tartozott. Ezek mellett a Honvédelmi Minisztérium Honvéd (Hadtörténelmi) Levéltára és a nemzeti érdekű magánlevéltárak (egyházi levéltárak) lé5 Uo. az első hivatkozás. (A javaslat indoklásának II. része.) 6 Levéltári Szemle 1961/1. Szedő Antal előadása az 1960. december 16—17-én megrendezett ünnepi ülésszakon 12—13.
