Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

élésének egyik magyarázatát." Hiszen, ha a Szovjetunió belenyugodott Magyarország nyugati határán az aknák felszedésébe, akkor egyszer akár ki is engedheti az országot a hatalmi övezetéből - vélhette az utca embere.

Az Államvédelmi Határőrség tisztjeit, akik jórészt értetlenül hallgatták az új helyzetre vonatkozó eligazításokat, elsősorban az aknamentes határ őrzéséből adódó feladatok nyugtalanították, mert ahogyan haladt előre az aknák eltávolítása, úgy növekedett a határ felé igyekvők tömege, akik azt hitték, hogy a megváltozott állapotok közepette sikerül átjutniuk az áhított nyugati világba.99 100 Egy belügyminiszteri parancs szerint „a nyugati határon szolgálatot teljesítő határőrök és tisztek között vannak, akik helytelen következtetést vonnak le a műszaki zár felszedéséből. Olyan következtetést, hogy lehet csökkenteni a követelményt, az éberséget, most már kevésbé fontos nyugati határunk szilárd, biztonságos őrzése.”101 (A sikeresen menekülők száma májusban: 127, júniusban: 203, júliusban: 201, augusztusban: 375, szeptemberben: 408 fő volt.102)

Azt, hogy az új helyzet milyen további változásokkal járhat a magyar pártvezetés valójában nem tudta felmérni. Az aligha lehetett kétséges, hogy a magyar-osztrák viszony fejlődésére, feltételezhetően már közép távon, a döntés kedvező hatást gyakorol. Miután a „vasfüggöny”, az aknazár, a drótsövény nem csupán lélektanilag teremtett nehezen elviselhető helyzetet a határ túloldalán élők számára, de igen gyakran súlyos, halállal végződő baleseteket okozott az osztrák polgári lakosság körében, erősen megnehezítette a határ menti földek művelését, az osztrák kormányzat számára ennek a megszüntetése - különösen az államszerződést követően - fontos kérdést jelentett.

Másfelől az aknák és a drótakadályok eltávolítása meghatározta az októberi forradalom és szabadságharc idején kialakult helyi barátkozások, majd a forradalom leverését követő tömeges menekülés körülményeit is.

A változás azonban korántsem jelentette azt, hogy megszűnt a határőrizet, hogy akadálytalanná vált a közlekedés a két ország között. Miközben a néphadsereg műszaki egységei rohammunkában több helyen már május 10.-én megkezdték az aknátlanítást103 (amit szeptember 20.-ig a teljes határszakaszon be is fejeztek104) a Politikai Bizottság május 24.-én ismét döntött a nyugati határ őrzésének megerősítéséről. Az előterjesztés és a határozat

99 V.ö. többek között Manfried Rauchensteiner: Die Performance war perfekt In: Die Ungarnkrise 1956 und Österreich i. h. 143.

100 MOL XIX-B-10 1-4-66 Jegyzőkönyv a 4. határőrkerületi parancsnokság tiszti gyűléséről 1956. május 31. 3.

101 BM Központi Irattára Parancsgyűjtemény. A MNK Belügyminiszterének 45. számú parancsa, 1956. június 11.

102 MOL XIX-B-10 IV/8-10-1956-186 (02704)A Határőrség jelentése.

103 Szabad Nép 1956. május 12. (1)

104 MOL XIX-B-10-1956 1V8-10 Jelentés a műszaki zárak felszedésének a helyzetéről. 1956. szeptember 1. Ekkor a 354 km hosszú határon 218 km hosszan távolították el a műszaki zárat. A korábban is itt működő 600 fős határőr műszaki zászlóalj és a Néphadsereg műszaki zászlóaljai mellé ekkor csatlakozott a déli határról két további műszaki zászlóalj. Az aknaszedés során a határőr zászlóalj állományából egy fő meghalt, kettő igen súlyos, tíz könnyebb sérülést szenvedett.

38