Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

Az minden esetre jelen pillanatban megállapíthatatlan, hogy a lépést megelőzték-e konzultációk a többi párttal, mindenek előtt a szovjet veze­téssel. Évtizedekkel később Hegedűs András így írt erről az emlékiratai­ban: „Igen nagy vitát váltott ki az az intézkedésünk, amellyel elrendeltük az osztrák-magyar technikai határzár felszedését. Ma is magam előtt lá­tom az emiatt dühösen bíráló Siroky csehszlovák miniszterelnök lángvörös arcát. Május 10-én megkezdődött a határzár eltávolítása. Ez az egyoldalú intézkedés joggal sértette a csehszlovák vezetést. Mi úgy véltük, hogy a ha­tárzár akadályozza a jószomszédi viszony kialakítását Ausztriával, amit mi viszont igen fontosnak tartottunk.”95 Figyelemre méltó, hogy a szovjet külügy I. Európai osztályán 1956. május 12.-én a magyar-osztrák kapcsolatokról ké­szült - már említett - leíró jellegű áttekintés - miközben hangsúlyozottan méltányolta és kiemelte, hogy a magyarok jelentős aktivitást tanúsítottak az osztrák kapcsolatok rendezésében, fejlesztésében - nem említette a mű­szaki zár felszámolásának kérdését.96 Ez legalábbis azt jelezte, hogy alacso­nyabb diplomáciai szinten a szovjet apparátus nem volt képben. A „vasfüggöny” eltávolításáról szóló döntés mind a határőrség állomá­nya, mind a lakosság körében széleskörű visszhangot váltott ki. A határ mentén élők nem titkoltan abban reménykedtek, hogy visszatérnek a ko­rábbi szabályok, hamarosan meglátogathatják Ausztriában élő rokonaikat, visszaállhat a kishatárforgalom.97 A Politikai Bizottság május 24.-én tar­tott ülésén a meghívottként jelen lévő Gábri Mihály a belügyminiszter első helyettese és Hortobágyi János a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára egyaránt beszéltek erről a várakozásról, amelyre véleményük sze­rint megoldást kell találni. Szalai Béla PB-tag az útlevél-kiadás és a kiván­dorlás szabályainak enyhítését hozta szóba, Hegedűs András is egyet értett ezzel. A határozatban helyet is kapott a kivándorlás kötöttségeinek felül­vizsgálata, illetve a tiltott határátlépésekre vonatkozó magyar-osztrák egyezmény előkészítésének a kérdése.98 Talán ebben az új helyzetben is kereshetjük a magyar semlegesség esé­lyeiről a hazai közvéleményben 1955-ben ismét feltámadt illúziók tovább­tette volna az osztrák kormányt, illetőleg a KÚM szóvivője közölte volna ezt a külföldi és a magyar sajtó képviselőivel,... ez a határozat sokkal nagyobb mértékben segítette volna a ma­gyar-osztrák hivatalos kapcsolatokat is.” MÓL XIX-J-l-u Külügyminiszter-helyettesek ira­tai. Sebes István. 1956. május 9. Érdekes módon két héttel később, május 23.-án, Beck a Peinsipp követtel folytatott beszélgetésen, ahol Peinsipp ismét előhozta ezt a témát és „gye­rekesnek” minősítette a Volksstimme-Szabad Nép cikkváltást, kijelentette: már március első felében, Braunias követ Boldoczki János külügyminiszternél tett búcsúlátogatása során a miniszter közölte, hogy a műszaki zár eltávolítása „számításba jöhet.” A minisztertanácsi döntés természetesen hosszú előkészítést igényelt - mondotta. (MÓL XIX-J-1-j Ausztria 4/af 1956 szám nélkül. Beck István 1956. május 23.-án kelt 243/1956 számú feljegyzése.) Ennek a közlésnek nem találtuk írásos bizonyítékát. 95 Hegedűs András: A történelem és hatalom igézetében. Életrajzi elemzések. (Kossuth k. Budapest, 1988) 258. 96 AVP FR 077. fond 37. opisz 190. papka 37. gyelo 92-101. 97 Szabad Nép 1956. míyus 21. (4) 98 MOL M-KS 276. fond 62/99. ő.e. Gyorsírásos jegyzőkönyv a Politikai Bizottság üléséről: 29-31. lapok és a szerkesztett jegyzőkönyv 5-6. lapja. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom