Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

Ausztria vezetői 1955 április-májusban az államszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokkal foglalkoztak, így nem reagáltak a magyar nyilatkozatokra.69 Tárgyalási készségüket azonban az államszerződés aláírását követően - az

1955. július 3-án hivatalba lépett Julius Raab vezette kormány programnyilatkozatában - ismételten megerősítették. Többek között felvetették a gazdasági kapcsolatok bővítésének, a kulturális együttműködés létrehozásának a lehetőségét.70

1955. július 6-án - 12 nappal a genfi csúcstalálkozó előtt - Rákosi Mátyás pártfőtitkár fogadta Kari Braunias osztrák követet. Első alkalommal került sor találkozóra egy osztrák (egyáltalán egy nyugati) diplomata és egy magyar pártvezető között. A jó légkörben lezajlott beszélgetésen Braunias felvetette a kétoldalú kapcsolatokat érintő összes lényeges kérdést, elsősorban az osztrákokat legjobban érdeklő ügyeket, a kettős állampolgárságú személyek helyzetének és a vagyonjogi kérdéseknek a rendezését, valamint a magyar-osztrák határon uralkodó háborús állapotok normalizálását. Emellett sürgette azt is, hogy magyar részről enyhítsenek a vízumpolitikán, mert további fenntartása esetén a gazdasági, kulturális és sport kapcsolatok nem fejlődhetnek. Javasolta, hogy nyissanak újabb határátkelőhelyeket. Rákosi kijelentette, hogy az államszerződés megkötése és a semlegesség törvénybe iktatása után magyar részről számos lehetőséget látnak a két ország viszonyának normalizálására, s több alkalommal nyomatékosan hangsúlyozta, hogy magyar hivatalos szervek mindent meg fognak tenni a magyar-osztrák kapcsolatok javítása és elmélyítése érdekében. Felhatalmazta vendégét, hogy kijelentéseit közölje az osztrák kormánnyal. ígéretet tett a felmerült problémák rendezésére, a hangsúlyt azonban a gazdasági kapcsolatok bővítésére helyezte, s külön is érdeklődött a villamos áram importjának és a fa import bővítésének lehetősége iránt. A beszélgetés hangulatára jellemző volt, hogy Rákosi szóba hozta: szívesen utazna Bécsbe, ahol fiatalkorában gyakran megfordult.71

A rendezésre tett javaslatokkal egy időben - bevallottan az államszerződés után előállt új helyzetre való tekintettel - a magyar pártvezetés súlyos intézkedéseket hozott a magyar-osztrák határszakasz katonai megerősítésére. Erről a Politikai Bizottság július 7-én hozott határozatot. Ez szerint a 354 kilométer hosszú magyar-osztrák határszakaszon a 4047 főnyi határ69 Bruno Kreisky, aki ekkor már államtitkári posztot töltött be a külügyben, emlékirataiban azt írta: „a magyar felkelésig - kevés figyelmet szenteltem a magyarországi fejlődésnek és az ottani viszonyoknak” Lásd: Bruno Kreisky: Im Stom der Politik. Erfahrungen eines Europäers (Goldmann, 1988) 226. Ezt azonban csak felületes emlékként értékelhetjük, hiszen 1956 nyarán Kreisky maga is tárgyalt Bécsben magas rangú magyar politikusokkal.

70 Púja Frigyes követ jelentése 1955. július 7. Közölte Gecsényi Lajos: Magyar-osztrák kapcsolatok. Társadalmi Szemle, 1995. 10. 80-82.; osztrák diplomáciai jelentéseket tettek közzé Gecsényi Lajos-Vida István: Iratok az osztrák-magyar kapcsolatok történetéhez 1953. október 7-1956. január 21. címmel a Századok (134. évf.) 2000. 5. számában 1195-1231. lásd továbbá Erich Bielka: Österreich und seine volksdemokratischen Nachbarn In: Die Ära Kreisky. Schwerpunkte der österreichischen Aussenpolitik. Hgb. Erich Bielka, Peter Janko- witsch, Hans Thalberg (Europaverlag, 1983) 200-201.

71 MOL M-KS-276. f. 65/218. Ő. e. Rubin Péter feljegyzése. 1955. július 6. A látogatásról készített osztrák követi jelentés rövid bevezetővel megjelent a História c. folyóirat 1995. 3. számában. Gecsényi Lajos: Az osztrák követ látogatása Rákosinál 1955 júliusában címmel.

32