Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

őrséget a déli, keleti és északi határvonalról átvezényelt 1011 fővel kellett megerősíteni, 11 új határőrsöt kellett létesíteni, azaz a határőrizet súlypontja még erőteljesebben a nyugati határra került.72

A kétarcú politika jegyében néhány héttel később Kárpáti József külügyminiszter-helyettes magához kérette az osztrák ideiglenes ügyvivőt és tájékoztatta, hogy az államszerződés aláírása után mód nyílik nemcsak a jószomszédi, hanem a közvetlenebb, baráti viszony megteremtésére is. A kulturális és tudományos kapcsolatok élénkítése mellett miniszterek kölcsönös látogatását, küldöttségek cseréjét javasolta. Kifejezésre jutatta a magyar kormány készségét az osztrák részről megfogalmazott kívánságokat, mindenekelőtt a kettős állampolgárok kiutazásának engedélyezését és az új határátkelők megnyitását illetően. Kijelentette, hogy magyar részről az osztrák javaslatokat komolyan veszik, s annak a reményének adott hangot, hogy Ausztria és Magyarország között hasznos együttműködés alakulhat ki.73

1955 őszén a két ország viszonyának rendezése valóban lendületet vett. Szeptember-október folyamán a magyar hatóságok fokozatosan enyhítettek a be- és kiutazási engedélyek kiadásának korábbi szigorú előírásain. 1955. október 16-án a 100. magyar-osztrák labdarúgó mérkőzésre 4000 szurkoló érkezett Bécsből, többen, mint ahány osztrák a megelőző öt évben. Budapestre jött. Osztrák részről azonnal nyugtázták az első komolyabb engedményeket.74 75

Az osztrák-magyar határon 1955 őszére a helyzet sokat javult, a magyar határőrség beszüntette a provokatív lövöldözést. Annak ellenére, hogy hónapról hónapra emelkedett a határátlépési kísérletek száma, amelyeknek egy része sikeres volt.76 Az aknazár léte azonban továbbra is komoly aggodalmakat okozott osztrák oldalon. Októberben egy a magyar határőrök által Luising/Lovászadnál elkövetett súlyos határsértés76 után magyar javaslatra közös ad hoc bizottságot állítottak fel az ügy kivizsgálására. A korrekt szellemű tárgyalás során eredményre nem jutottak, de osztrák kezdeményezésre megállapodtak abban, hogy mindkét küldöttség javasolni fogja kormányának egy állandó vegyes bizottság felállítását a határincidensek kivizsgálására.77

72 MÓL M-Ks-276. fond 53/240. őrzési egység 26-28. Az előterjesztés május 31.-én kelt.

73 Közli: Gecsényi Lajos-Vida István: Iratok az osztrák-magyar kapcsolatok történetéhez i.h. 1219-1221.

74 Leopold Figl külügyminiszter szeptember közepén egy nyugat-német lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: „Az osztrák államszerződés megkötése óta lényegesen javult Ausztria viszonya az egyes szomszéd országokkal; mindenekelőtt a Csehszlovák Köztársasággal és a Magyar Népköztársasággal. így például fontos könnyítések történtek a két állammal való utasforgalomban.” (Idézi: Szabad Nép, 1955. szeptember 20.)

75 MOL XIX-B-10 IV/8-10 1956 186. (02704) A Határőrség Országos Parancsnokságának összefoglalója szerint 1955-ben 619 fo kísérelte meg nyugat felé illegálisan elhagyni az országot, ebből 15,6% volt sikeres, 1956 január-augusztus folyamán 1250 próbálkozott, ebből 13,8% sikeresen.

76 MÓL XIX-J-1-j Ausztria IV 32. KüM 009166/1955

77 Szabad Nép, 1955. december 24, 1956. január 4. - A BM elkészítette az állandó vegyes bizottság felállítására vonatkozó egyezmény magyar tervezetét, amelyet Piros László belügyminiszter a Politikai Bizottság döntése alapján a kormány elé terjesztett. (MOL M-KS 276. f. 53/275. ő. e. Az MDP PB 1956. március 9.-i ülésének jegyzőkönyve.)

33