Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 63 Az 1280-as évek végén a település már bizonyosan Aba Amádé kezében volt, aki sok időt tölthetett a faluban: itt tartotta bírói székét és számos alkalommal keltezett innen oklevelet is. Egyes feltevések szerint a gönci vár, esetleg maga a falu volt kiskirályi udvartartásának központja. Gönc történetének ez az Amadé nevével fémjelzett időszaka 1311-ig, haláláig tartott. A várat végül Károly Róbert parancsára Drugeth Fülöp vette vissza a fiaitól, 1317-1318 fordulóján.189 A falu ezután 1341-ig honorként volt a Druget- hek kezén, míg a vár egészen 1391-ig királyi birtokban állt. Ekkor adományként a Bebekek kapták meg a településsel együtt. Nem sokkal később azonban - az ország többi ilyen jellegű várához hasonlóan - már Gönc vára is elnéptelenedett. Említése ezután már nem is ismert.190 A vár jelentőségének csökkenésével párhuzamosan a Pelsőci Bebekek által birtokolt falu szerepe és tekintélye azonban meglehetősen megnőtt. A 14. század második felétől már jó pár adattal rendelkezünk Gönc gazdasági súlyával kapcsolatosan. Ennek egyik alapja az volt, hogy a Kassa felé vezető, Tokaj, illetve Erdély felől érkező kereskedelmi út egyik fontos állomásaként szolgált. Jelentőségének másik oka a szőlőművelés volt. A település által fizetett, a megyében Kassa után második legmagasabb tized már eleve magas jövedelmű plébániáról árulkodik, de a lakók jó anyagi helyzetét szemléletesen mutatja az a tény is, hogy az 1387-ben Zsigmond király által kivetett hetedadója 1000 forint és 50 hordó bor volt (igaz, a bort később a király elengedte). Az 1427. évi abaúji adólajstrom is alátámasztja a fentieket: 191 házas jobbágytelke révén Kassa után a megye második legjelentősebb helységének bizonyult.191 A 15. század első felében a mezőváros földesurai továbbra is a pelsőci Bebekek voltak. Bebek Imre erdélyi vajda fia Pál 1460-ban 1500 forint tartozásáért lekötötte a települést a Rozgonyiaknak arra az esetre, ha az összeget valami okból nem kapnák vissza. Az ügyről azonban a későbbiekben nem hallunk.192 1469-ben azonban Bebek Pál halálával más jószágok mellett Gönc is visszapro morte eiusdem Petri" adományozza ezért Jenke terrát Leszteméri Lászlónak és testvéreinek: Domonkosnak, Albertnek, Ivánkának és Gergelynek. - HO VI. 331. 189 Feld: Amadé-vár 67-68. 190 Engel: Királyi hatalom és arisztokrácia 114. és Feld: Amadé-vár 70-71. A vár 1391. évi elado- mányozására: ZSO. I. 2296. sz. Az adományosok Bebek Imre országbíró és Bebek Detre szlavón bán voltak. 191 Az adókra: Iványi: Gönc 8-9. Iványi művében 500 hordó borról beszélt. Ez azonban tévedés, amit az okozott, hogy a Zichy okmánytárban az érintett oklevél magyar összefoglalójánál 50 helyett - minden bizonnyal sajtóhibaként - 500-at írtak. Iványi ezek szerint - bár fellapozta a okmánytárat - nem olvasta el a latin szöveget, ami elég meglepő tőle, aki a legtöbb esetben azért alaposan járt el a források feldolgozása során: „Mille florenis auri et quinquaginta tu- nellis vini" - Zichy IV. 344. Nógrády Árpád számításai szerint a település lakosságának átlagos éves bevétele a Zsigmond-korban portánként minimum 37 arany forint volt. Nógrády: Földesúri pénzjáradék 458-459. Köszönöm Czövek Zoltánnak, hogy felhívta a figyelmemet az adatra. A helyi templom már a 14. században 52 garasnyi összeget fizetett pápai tizedként, ami szintén a mezőváros nagy jelentőségére utaló információ. MVH 367.: „Item de Kunch solvit LII. grossos." DL 15 458. 192
