Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 4. A mezőváros jogi helyzete és szabadsága: polgárság és földesúr állásfoglalása
96 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján A távolságtartás ellenére a földesúr tehát figyelemmel kísérte mezővárosának fontosabb eseményeit, és ha a szükség úgy kívánta, bármikor beleavatkozhatott azok menetébe. Hogy ezekben az ügyekben többé-kevésbé naprakész lehessen, részint helyi tiszttartói láthatták el a friss információkkal, részint viszont azok a polgárai, akikkel valamilyen módon személyes viszonyba került. Valószínűleg egy ilyen jó kapcsolat állhat annak az esetnek a hátterében is, amikor 1506-ban Cekei Márton Bondor Lukács nevű tolcsvai jobbágya Vámosújfalu területén szántót vásárolt, és földesura még egy másik szántót is adományozott neki e mellé, sőt, azt a tized alól is felmentette.351 Ilyen példával a környéken máshonnan is rendelkezünk. Ruszkai Izsép Péter 15. század eleji végrendeletében például Lőrinc bíró fiának, Istvánnak hagyott egy tehenet borjastól, továbbá 10 köböl gabonát.352 A tállyai Bíró Imre polgár, aki János egri püspök nevében mondott ellent 1519-ben egy birtokba iktatásnak, mint a püspök nyilvánvalóan hűséges embere szintén élvezhetett bizonyos előnyöket, bár erre sajnos nincsen konkrét adatunk.353 Szintén a földesúr bizalmasai lehettek azok a polgári származású személyek, akik egyes mezővárosokban tiszttartói hivatalt viseltek. Az úr szemszögéből ez mindenképpen hasznos volt: egy ilyen officiális nyilván sokkal könnyebben el tudta magát fogadtatni a településen és otthonosabban is forgolódhatott a helyiek között. Mezővárosaink közül Liszkáról ismerünk két olyan tiszttartót, akik szinte bizonyosan a mezőváros polgárai közül kerültek ki. Egyiküknek, Seres Gergelynek telke is volt a településen, és valószínűleg az ő fia volt az a Seres Lukács, aki nem sokkal később esküdti címet viselt. Ez alapján polgári státusza elég valószínűnek tűnik. Seres Gergely bizalmas viszonya a földesúrral máshol is megfogható. Amikor ugyanis az 1480-as években a liszkai polgárok elszegényedésük miatt levelükben uruk segítségét kérték, ő volt az, aki a polgárok nevében a dolog részleteibe a prépostot is beavatta.354 A másik ilyen tiszttartó, Kutas Gergely már a neve alapján is polgárnak vehető, ráadásul rajta kívül még három ilyen nevet viselő személy is élt ugyanekkor a mezővárosban, akik közül kettő tanácstag is volt. Ha valóban rokonság állt fenn közöttük, a polgári származás nyilvánvaló.355 Kortzolas terminum satis competentem constituit, ut vineam predictam liberaret", a szőlőt azonban János „per nullum eventum sew modum liberare potuit". 351 DL 72105. Az adományos Bondor Lukács a 16. század elején egyébként települése vezetői közé tartozott, hiszen 1510-ben bírói tisztet viselt, 1505-ben pedig tanúként szerepelt egy ügyben. - DF 229 262. és DF 229 381. A földesúr bizalmasai tehát a vezető rétegből, leggyakrabban a tanácstagok közül kerülhettek ki. Az ilyenfajta jó viszony remekül látszik például Gyulán, ahol a bírák egyúttal Brandenburgi György „iobagiones principales"-ai voltak és több bizalmas ügyben is segítették urukat az 1520-as években. Bácskai: Mezővárosi önkormányzat 23-24. 352 Bándi: Pálosok oklevelei 589. 353 DL 17 090. 354 Említéseik 1475 és 1483 közé esnek: DF 264 495., DF 269 671., DL 18 007, DL 31964., DF 272 257. A polgárok nevében Gergely 1487-ben intézkedett - DF 264 546. 1474 és 1484 között: Gergely - DL 31 964. (1479), János - DF 264 536. (1484), Péter - DF 214 648. (1474), DF 264 495. (1475), Sebestyén - DF 264 536. és DF 264 539. (1484). 355
