Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 4. A mezőváros jogi helyzete és szabadsága: polgárság és földesúr állásfoglalása
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 95 ről, amely Welwas Miklós újhelyi polgár és a helyi pálosok között egy irtvány szántó miatt zajlott. Végül Perényi László máramarosi ispán, egyben Újhely földesura megbízásából a pataki plébános és az újhelyi tanács együtt intézkedett az ügyben, és a pálosok oklevelét megvizsgálva az ingatlant nekik ítélték.346 Néha egyfajta paternalizmus is jellemző volt az úr és polgárai kapcsolatára, főként akkor, ha mások támadásaitól védte meg őket.347 így például amikor 1409-ben az adószedők a kamarahaszna adót akarták Patak polgáraitól beszedni, Perényi Miklós bán fiai: Miklós és László udvari ifjak rögvest panasszal éltek a királynál. A város földesurainak tiltakozása eredménnyel járt. Zsigmond király ugyanis azzal az indokkal, hogy a város a kincstárnak meghatározott és kirótt censust köteles fizetni, megtiltja a kamara haszna Zemplén megyei beszedőinek, hogy Patak határain belül bármilyen szabadsággal letelepített jobbágyoktól az adót beszedjék.348 Hasonló földesúri állásfoglalást tanúsít 1414-ben Perényi László Bér Balázs nevű újhelyi jobbágyának esete, aki Szerdahelyi Ferenc jobbágyának 44 forinttal tartozott, és utóbbi panasza szerint tartozását éppen az ura tudtával és jóváhagyásával -nyilván annak védelmében bízva - nem volt hajlandó megadni.349 A paternalizmus és a haszonelvűség egyszerre jelent meg abban az 1408-as szikszói zálogügyletben, amelyben a tanács állított ki oklevelet. Eszerint a szikszói Kortzolas János a Magyar-hegyen lévő fél szőlőjét 110 forint tartozásáért 14 napra Durst András kassai posztómetőnek kötötte le, de a határidő eljöttével nem tudta az összeget kifizetni. Perényi Péter, a mezőváros földesura, miután említették neki, hogy a szőlő ilyen kis összeg miatt odavész, a polgár tartozását habozás nélkül kifizetve, az ingatlant magához váltotta. Ellenben, bár Jánosnak megfelelő határidőt adott a pénz kifizetésére, mivel az nem volt erre képes, a város végül a szőlő birtokában Perényit erősítette meg.350 346 A plébános „ex commissione et mandato magnifici viri Ladislai de Peren comitis Maramero- siensis" járt el. - DL 10 872. 347 Bácskai Vera felhívja a figyelmet arra, hogy a földesúri birtokokon az úr által biztosított védelem sokkal hatékonyabb volt, mint amit a király nyújthatott a számukra. A földesúr ugyanis helyben volt, gyorsabban tudott reagálni, segítséget nyújtani és a helyzet állásával is mindig jóval inkább tisztában lehetett, mint a csak passzív támogatást nyújtó király. Bácskai: Mezővárosok 124. A királyi birtokokon az élet ennél sokkal biztonságosabb lehetett: itt a védelmet szintén a tiszttartó látta el, de a királyi jobbágyokkal szemben eleve jóval kevesebb volt a hatalmaskodás, mint az az egyházi- és magánbirtokok lakosságával szemben megfigyelhető. 348 ZSO II. 6928. sz. Az indok szerint „civitas Pathak pro lucro camare nostre unum certum et deputatum censum" köteles fizetni. 349 ZSO IV. 2183. sz. 350 DL 70 768.: „elapsis autem quatordecim diebus, predictus Iohannes medietatem vinee pre- dicte redimere et liberare non potuit, vadens autem prefatus Andreas Durst litteram civitatis Zikzow, desuper accipiens, tandem vero magnifico viro Petro de Peren olym comiti Syculo- rum mentionem fecerunt, quomodo vinea predicta pro tam parvam summalam(!) pecuniarum ita subito perderetur, immomento predictus dominus Petrus de Peren vineam predic- tam liberavit et Andree antedicto simul et semel in promptis in centum et decem florenis iam dictis plenariam et omnimodam inpendidit(l), satisfactionem prefato autem Iohannem
