Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 4. A mezőváros jogi helyzete és szabadsága: polgárság és földesúr állásfoglalása
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 89 pedig mint „szegények és gazdagok" szerepelnek az oklevélben. Szintén ritka és szokatlan forma az Újhelyen 1509-ben szereplő cohabitatores kifejezés is.324 A 15. században Magyarországon az egyes társadalmi csoportokat meghatározott jelzőkkel különítették el következetesen a többitől. A polgári világban ez az elv köztudottan szintén megjelent. A szabad királyi városok polgársága a circumspectus (azaz körültekintő), a sagax (bölcs) és a prudens (okos) jelzőt viselte, míg a mezővárosi polgárságnak általában csupán a providus (előrelátó) kifejezés dukált. Ha már fentebb szóltunk a mezővárosok gyakran meglehetősen következetlen terminológia-használatáról, érdemes megjegyezni, hogy ez ezen a téren is megfigyelhető. Van rá példánk ugyanis, hogy a circumspectus jelzőt a mezővárosi polgárokra alkalmazták, mégpedig Göncön és Újhelyen. A dolog azért igazán érdekes, mivel ez alapján néha - legalábbis a terminológiában - saját polgáruk státuszát egyáltalán nem helyezték például a bártfai polgárok helyzete alá.325 Arra a kérdésre, hogy mi lehet a háttere a fent említett terminológiai sokrétűségnek, az tűnik a leginkább egyértelmű válasznak, hogy ezek a szóalakok és kifejezések a mezővárosi polgárság jogi helyzetük javítására irányuló szándékát mutathatják, amihez pedig a nyilvánvaló és kézenfekvő azonosulási mintát a környékbeli szabad királyi városok státusza jelentette a számukra. Ami viszont stabil és állandó jellegzetességnek tűnik a mezővárosi kiadványokban, hogy a polgárság jogi közösségnek, azaz universitasnak tekintette magát.326 Az erre a jogi létre a mezővárosokban használt legáltalánosabb kifejezés az universitas hospitum volt, de más formában is szerepelt, valószínűleg ugyanilyen jelentéstartalommal. Ugyanilyen értelemmel bírhatott például a ce324 Az első eset Göncről ismert, a másik kettő pedig liszkai: „providus Paulus Melczer nostri opidi incola" - DF 217 431. (1515), illetve szintén Göncről: „Paulus Rezik opidi nostri incola"- DF 217 381. (1514); „officiales loci eiusdem ceterique populi et habitatores opidi Lizka" - DF 265 246. (1475) és „universitas divitum et pauperum in opidi Lyzka commorantium" - DF 264 546. (1487). Ez minden bizonnyal a „vezetők és nem vezetők"értelemben volt használatos. Lakatos: Önkormányzati testületek 504. Az „incola" jelentésére lásd Lexicon Latinitatis V. 128. A liszkai polgárok megnevezésére a szepesi káptalan az „oppidanus" kifejezést is használja: „sigillo opidanorum de dicta Lizka sigillatas" - DF 264 497. Az újhelyi példa: DL 21 935. A „cohabitator" az imént említett „incola" kifejezés szinonimájaként volt használatos.- Lexicon Latinitatis II. 172. A más mezővárosokban megjelenő különféle hasonló példákra: Lakatos: Önkormányzati testületek 497-498. és Gulyás: Civitas vagy oppidum 397-399. 325 Az első eset: „providus et circumspectus vir Mathias Kys concivis noster oppidi Guntz" - DF 218 040. (1522). Újhelyen a település 1509. augusztus 6-i oklevele tartalmaz hasonló jelzőt: „comparuerunt coram nobis circumspecti et providi viri parte ex una Michael Rakos cum uxore sua" stb. - DL 21 935. A 'körültekintő' szó mindenképpen tiszteleti jelzőként volt használatos, jelentése „civis civitatis", sőt: „magistratus civitatis" volt. - Lexicon Latinitatis II. 129. A „Prudentes ac circumspecti" értelmezése Bartalnál is ugyanez: „Titulus civium et eorum magistratus" - Bartal 541. 326 Az universitas és a communitas nyugati párhuzamaira általánosságban lásd Gerics: A középkori rendiség.
